További Űrkutatás cikkek
A kisbolygókutató szonda csütörtökön, magyar idő szerint délután fél 2 után pár perccel indult több éves útjára, melynek célja a Jupiter és a Mars közötti fő aszteroidaöv nevezetes kis égitestjeinek, a Vesta kisbolygónak és a Ceres törpebolygónak részletes tanulmányozása. A floridai Kennedy Űrközpontból felbocsátott Dawn a NASA Discovery programjához tartozó tíz űrszonda kilencedik darabja.
A Dawn tekintélyes méretű űreszköz: hossza 1,64, szélessége 1,27, magassága 1,77 méter, induló tömege pedig 1217,7 kg, amelyből 747,1 kg maga a szonda teste, 470,6 kg pedig hajtóanyag. Nagyteljesítményű, nagy hatótávolságú antennája 1,52 m átmérőjű, míg az energiaellátást két, egyenként 8,3 * 2,3 négyzetméteres és 63 kg-os napelemtábla biztosítja. A kiterjesztett napelem-szárnyakkal a szonda mintegy 20 m kiterjedést is elér.
2015-ig és még tovább
A tudományos műszerek közül két egyforma képfelvevő kamera a Vesta és Ceres fotometriai tulajdonságairól, felszíni részleteiről, ásványi összetételéről ad információt, illetve szonda navigálását is segíti. A gammasugár- és neutron-detektor az elemi összetételt és a vízhez köthető hidrogént kutatja, 1 méter mélyre lelátva a kisbolygók felszíne alá. A látható és infravörös tartományt térképező spektrométer a felszín ásványi összetételét határozza meg, ennen műszernek az elődei egyébként ott vannak a Cassini, Rosetta és Venus Express űrszondákon is.
A Dawn-szonda csaknem egy évtizedig tartó útja során az első nagy feladat a Mars közelében való elrepülés lesz 2009. február 4-én, amikor a vörös bolygó felszínét 500 km-re megközelítve hintamanővert hajt végre, majd a Vesta kisbolygó felé veszi az irányt. A Vestát 2011. augusztus 14-én éri majd el, miután már 2,8 milliárd km bolygóközi út lesz mögötte. A Vesta körül keringve részletesen tanulmányozza a nagy aszteroidát, miközben az égitesttől mért távolsága 500 és 2500 km között változik. A bő kilenc hónapig tartó vizsgálódást befejezve 2012. május 22-én elhagyja a Vestát és továbbindul a Ceres felé, ahova újabb 1,6 milliárd kilométeres út után érkezik meg.
A fő kisbolygóöv legnagyobb tagját 2015. február 1-jén éri el, és a Cereshez való megérkezést követően több átmeneti pálya után áll rá a végleges poláris körpályára 700 km-re a kis égitest felszíne felett. Ez a speciális pálya lehetővé teszi a Ceres csaknem teljes felszínének a feltérképezését. A tervek szerint 2015 júniusáig folytatja méréseit a Ceres körül, azonban a szonda akár még fél évszázadig is keringhet a törpebolygó körül a felszínbe csapódás veszélye nélkül.
A Dawn programjának teljes költsége 357,5 millió dollár (ebben nincs benne a hordozórakéta), ebből 281,7 millió dollár a szonda kifejlesztésének és megépítésének a költsége, 75,8 millió dollár pedig a szonda követésével és a program végrehajtásával kapcsolatos tevékenység.
Kő és jég
A Vesta kemény kőzetekből álló szikla, a Ceres pedig sok vízjeget tartalmazó, egyszerűbb felépítésű égitest. A fizikai tulajdonságokban meglévő eltérések a kialakulás és fejlődés különbözőségeit mutatják, amelyek okait a Dawn-szonda vizsgálatai tárják majd fel. A Vesta a fő aszteroidaöv második legnagyobb tömegű kisbolygója. Kőzetanyaga magmás eredetű és geológiailag sokban hasonlít a Föld típusú égitestekre, a Földre, Holdra és Marsra. Mivel mérete elegendően nagy, belső differenciálódáson mehetett keresztül, így a szerkezete réteges felépítésű lehet: a nagy sűrűségű vas-nikkel tartalmú kőzetek legbelül helyezkednek el, felettük az olivin (magnézium-vas-szilikát) köpeny, a felszín közelében pedig mintegy 10 km vastag kéreg található, benne kisebb sűrűségű anyagokkal.
A fő aszteroidaöv legnagyobb kis égitestje a Ceres, de a törpebolygók 2006 augusztusában megalkotott csoportjában a legkisebb. A Hubble Űrtávcsővel végzett megfigyelések szerint gömbhöz közeli, attól csak kissé eltérő ellipszoid alakja hidrosztatikai egyensúlyt tükröz. Tömegének legalább egynegyede vízjég lehet. A Ceres felszínén hosszú idő alatt elszublimált a jég legnagyobb része, de alatta a kéregben és köpenyben szinte érintetlen, ősi vízjég lehet.