A küldetés célja: egy lövedéket lőni a Tempel 1 üstökösbe, hogy a felszálló port elemezve megismerhessék annak belső összetételét. Az előrejelzések szerint semmi akadálya nem lesz az indításnak, kilencven százalék az esély arra, hogy az időjárási körülmények megfelelően alakulnak.
Eredeti terv
A szondát eredetileg december harmincadikán akarták kilőni, ám akkor technikai okokból elnapolták a 330 millió dolláros küldetést. Sokáig azonban nem lehetett várni, ha január 28-ig nem lőnék fel a Deep Impactet, a kutatók kereshetnének más célpontot, amit persze senki sem szeretne. A Tempel 1 ugyanis ideális célpont, megfelelő távolságban van, ráadásul elég nagy ahhoz, hogy el tudják találni és a becsapódó lövedék sem pusztítja el.
Mint azt már megírtuk, a Deep Impact július negyedikén érkezik meg a hat kilométer átmérőjű Tempel 1 üstököshöz, töltetét kilövi rá, majd a becsapódás után a felszálló óriási porfelhőt elemzi.
Nagy találkozás
A szonda rézborítású lövedékének átmérője egy méter, súlya 372 kilogramm. Ha egy ekkora test a tervezett 36700 kilométeres óránkénti sebességgel az üstökösbe csapódik, az nagyjából száz méter átmérőjű krátert üt majd az égitest felszínén, bár ezt még nem lehet előre biztosan tudni. Mindenesetre legalább egy háznyi lyukat váj a lövedék az égitestbe, mások szerint a kráter kiterjedése akkora lesz, mint egy focipálya, mélysége eléri a tizennégy emeletet.
A felszálló kőzettel és porral aztán találkozik a távolból figyelő szonda, majd elemzi azt, az információkat pedig fényképekkel kiegészítve továbbítja a Földre. Azért fontos a Deep Impact útja, mert végre közvetlenül megfigyelhetjük egy üstökös kémiai összetételét. Az elképzelések szerint az üstökösök magja a Naprendszer kialakulásának koráról szolgáltat információkat.
Az üstökös mindeközben csilloghat, mint egy sztár, figyelő tekintetek kereszttüzében vágják bele a háromszáz kilós lövedéket. Egyrészt ott lesz a szondán a legnagyobb teleszkóp, melyet valaha kilőttek a világűrbe (a Föld körül keringőket nem számítva), másrészt az eseményt követi majd a Spitzer, Chandra és Hubble teleszkóp is.