A Discovery a Földön, az oroszok a Marsra vágynak

Nem kevesebb mint tizenkét, az Egyesült Államok különböző részeiből Floridába hívott szakértői csoport vizsgálja, mi okozhatta az üzemanyagjelző meghibásodását, ami a Discovery fellövésének elhalasztásához vezetett szerdán. Az amerikai űrhivatal, a NASA technikusai olyan menetrend szerint végzik dolgukat a Kennedy űrközpontban, mintha vasárnap elhagyná az űrsikló a Földet, de ennek a repülésirányítás szerint kevés az esélye, írta a Wired. Ha július végéig nem bocsátják útjára a Discoveryt, legalább egy hónapot kell várnia a NASA-nak, mert legközelebb szeptemberben lesznek megfelelő körülmények a kilövéshez.

Ha meglazult, akkor rendben

A NASA egyelőre abban sem biztos, hogy maga a szenzor romlott el, a drótok lazultak meg vagy lettek zárlatosak, esetleg az űrsikló más részén keresendő a hiba. A Return to Flight program vezetőhelyettese, Wayne Hale egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a vasárnapi kilövésre csak akkor kerülhet sor, ha bebizonyosodik, hogy a jelenséget egy meglazult vezeték okozta, és nem komolyabb hibáról van szó. Bár a kérdéses töltöttségjelzőből négy egyforma darabot helyeztek el a Discoveryn, és három közülük rendben működött a kilövés előtti teszten, a szenzorok együttműködnek egymással, ezért mindegyikükre szükség van, mondta Hale.

Két és fél órával a szerda este tízre tervezett kilövés előtt derült ki, hogy a műszerek nem jeleznének, ha a Discovery külső tankjában elfogyna az üzemanyag, és így megtörténhetne, hogy a hajtómű üresen jár tovább, ami robbanásveszélyes. A héttagú legénység tagjai már az ülésekbe szíjazva várták a kilövést, amikor leterelték őket az űrsiklóról - azóta leszállási gyakorlatokat végeznek, hogy karban tartsák magukat.

Az űrhivatal leginkább attól tart, hogy megismétlődhet a Columbia két és fél évvel ezelőtti katasztrófája, amelyben a leszálláskor hét űrhajós vesztette életét Texas fölött.

A Kliper már a spájzban van

Miközben a NASA halasztgat, az orosz Szövetségi Űrhivatal vezetője, Anatolij Perminov éppen egy nappal a Discovery tervezett kilövése után, csütörtökön jelentette be az ország tízéves űrprogramját, amelyre 2006-tól 2015-ig összesen 300 milliárd rubelt, vagyis kb. 2100 milliárd forintot szán az orosz állam. (A tíz évre előirányzott összeg még mindig kevesebb, mint a NASA egyéves - 16 milliárd dolláros - költségvetése.)

Moszkva tervei között szerepel Bajkonur fejlesztése és egy új űrnavigációs rendszer kialakítása mellett a harmincnyolc éves Szojuz leváltása egy olyan űrhajóval, amely a távoli jövőben akár a Marsra is eljuthat.

A háromszemélyes matuzsálemet felváltó hatüléses Kliper terveit az RKK Energija cég készítette még 2004-ben. A gép a Discoveryhez hasonlóan szárnyakkal csökkentené a sebességet leszállás közben, és így a legénységnek jóval kisebb gyorsulást kellene elviselnie, mint a légkörbe érve szabadon zuhanó, majd ejtőernyőkkel fékezett Szojuz utasainak. A Kliper modelljét az orosz űrhivatal idén júniusban kiállította Le Bourget-ban. Ha elkészül, az orosz sikló eljuthat a Holdra, a Marsra, hétköznapokon pedig űrkompként közlekedhet a Föld és a körülötte keringő nemzetközi űrállomás, az ISS között.