Elkészült az eddigi legrészletesebb holdtérkép

A 2007. október 24-én útnak indított és bő egy éve a Hold körül keringő első kínai holdszonda, a Chang'e-1 (Holdistennő) által készített felvételek alapján kínai tudósok összeállították a Hold felszínének eddigi legrészletesebb térképét, írta meg a Hírek.csillagászat.hu. A szonda a Hold felszíne felett 100 kilométer magasan húzódó poláris körpályán kering és ott készíti felvételeit, végzi tudományos méréseit. A képfelvevő kamerája a látható fény tartományában 120 méter felbontással képes felvételeket készíteni a Hold felszínéről.

Összehasonlításul: a NASA Clementine űrszondája 200 méteres felbontású felvételeiből annak idején már összeállítottak egy teljes holdtérképet, de a kínai holdszonda mostani felvételei ennél kicsit jobb felbontásúak, illetve a Clementine térkép néhány helyen hiányos. Emellett a Clementine magas napállásnál készítette a felvételeit a holdrajzi déli szélesség 50. és északi szélesség 50. foka között, ami kitűnő a felszín színképfelvételeihez, illetve ezek alapján az ásványi összetétel feltérképezéséhez, de nem túlságosan jó a kontrasztos topográfiai felvételekhez és pontos térképezéshez, illetve a holdi sarkvidékek részletes felméréséhez.

Szerencsére azonban ott van a szintén több mint egy éve a Hold körül poláris körpályán keringő japán űrszonda is, a SELENE (Kaguya, Holdhercegnő) a tízméteres nagyfelbontású kamerájával, ami jól kiegészíti a Clementine és Chang'e-1 holdszondák felszíni topográfiai térképeit, és várhatóan rövidesen a SELENE eredménye lesz az igazán komoly és részletes holdtérkép - és ami szintén fontos szempont, várhatóan publikus elérhetőségű adatbázisként. A japán holdszonda egyébként alacsony, kb. 10-20 fokos napmagasságnál készíti felvételeit, amelyek így nagyon jó kontrasztúak. Ha minden a tervek szerint alakul, a NASA Lunar Prospector holdszondája néhány éven belül még ezeket is messze felülmúló holdtérképet készít, ami várhatóan méteres vagy annál is jobb felbontású lesz, azaz ismereteink a Hold felszínéről jelentős fejlődés előtt állnak.

Az első kínai holdszondáról az első felvételek tavaly év végi közzététele után nem érkezett hír, ezért csak találgatni lehetett, hogy mi történt vele. Szintén kérdések merültek fel a szonda "egészségi állapotáról" is, ami nem jó helyzet egy tudományos űrprogram átláthatóságát, nyilvánosságát illetően. Sajnos a most bejelentett teljes holdtérképhez sem férhet hozzá a szélesebb szakma, illetve a nagyközönség, hiszen a napokban még csak a sajtónak mutatták meg távolról a pekingi Nemzeti Múzeumban tartott sajtókonferencián. Mindenesetre nem túl biztató, hogy a múzeum kurátora nem tudta a sajtónak megmondani, hogy mikor kerül a térkép kiállításra a nagyközönség számára is.

A Chang'e-1 egyébként az előzetes tervek szerint a 70 fokos északi és déli holdrajzi szélességek közötti felszínt térképezte volna fel, de a kamera és a szonda olyan jó állapotban volt, hogy ezt a tervet felülmúlva mindkét sarkvidéki területet is nagyfelbontással felmérte. Quyang Ziyuan, a kínai holdprogram vezető kutatója szerint ez az eddigi legteljesebb, vagyis hiányzó szegmens nélküli holdtérkép, ami égi kísérõnk felszínének mintegy 38 millió négyzetkilométerét fedi le. A térképezés elősegíti a Hold háromdimenziós topográfiai modelljének az elkészítését is.

Az első kínai holdszonda sikerén felbuzdulva annak tartalék szondáját fogják felkészíteni Kína következő holdszondájának, a Chang'e-2-nek küldetésére. Ez várhatóan 2011 vége előtt fog útnak indulni, alapvető feladata pedig a Hold felszínére való leszállás technikai részleteinek kipróbálása lesz. Utána a Chang'e-3 következik, amely egy rovert fog a Holdra juttatni, a tervek szerint még 2015 előtt.