Mit láthatott a távcsőben a szembeteg Galilei?

Galileo Galileinek degeneratív szembetegsége volt. A firenzei természettudományi múzeum kutatói arra kíváncsiak, hogyan torzította el a nagy csillagász látóképességét a betegség. A DNS-vizsgálat alapján kiderülhet, miért úgy írta le Galilei a Szaturnusz bolygót, hogy annak két oldalt "fülei" vannak, és miért nem látta az égitestet övező gyűrűket.

Az olasz tudósok első lépésként pontos másolatot készítettek arról a teleszkópról, amelyet Galilei használt. A DNS-minta pedig megerősíthetné azt a mai szemorvosi feltételezést, hogy Galileinek egy genetikai alapú szembetegsége volt.

A kutatócsapat ezt az évet szánja a munka finanszírozásához szükséges 300 ezer euró (86 millió forint) előteremtésére és az exhumálás adminisztratív akadályainak elhárítására, ugyanis Galilei a firenzei Szent Kereszt Bazilikában van eltemetve.

Az ENSZ 2009-et a Csillagászat Évének nyilvánította éppen Galilei felfedezéseinek 400. évfordulója alkalmából. Gailei 1609-ben állapította meg, hogy foltok vannak a Nap felszínén, továbbá hogy a Hold felületét kráterek és hegyek borítják. Ugyancsak Galilei fedezte fel a Jupiter bolygó 4 legnagyobb holdját, ezzel megerősítve nagy elődje, Kopernikusz heliocentrikus elméletét, amely szerint a bolygók nem a Föld, hanem a Nap körül keringenek.

Galileit 1633 az Inkvizíció elítélte, tanainak visszavonására kényszerítette. Élete végéig, 1642-ig házi őrizetben tartották. Gallilei a csillagászaton kívül a fizikában és a matematikában is kiemelkedő eredményeket ért el. Albert Einstein a modern természettudományok atyjának nevezte őt.