Gigantikus csillagrobbanást láttak

Szupernóvák általában akkor keletkeznek, amikor a csillagok életük utolsó szakaszába érnek, és kifogynak a nukleáris üzemanyagból. A csillag magja összeroppan, és neutroncsillaggá vagy fekete lyukká alakul át, nehéz elemeket szórva a csillagrendszerbe. A mostani, SN 2006gy névre keresztelt szupernóva robbanás a Földtől 240 millió fényévnyire, az NGC 1260 galaxisban következett be. A korábbi csillagrobbanásokhoz képest messze ez volt a legnagyobb, mondta Alex Filippenko, a felfedezésben részt vett csillagászok egyike.

A csillag felületéről egységnyi idő alatt kisugárzott energia ötvenmilliárszor több, mint amennyit a Nap sugároz ki, tömege pedig a Nap tömegének a százötvenszerese volt. A robbanás már elég rég történt, de csak tavaly szeptemberben fedezték fel. A robbanást a NASA a Chandra röntgencsillagászati műholddal, illetve a hawaii Keck és a kaliforniai Mount Hamiltonon található Lick obszervatóriumok teleszkópjaival figyelte meg.

Új módszer

Mario Livio, a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézet asztrofizikusa szerint a szupernóva nem a fent leírt módon jött létre. Nem történt ugyanis magösszeomlás, a csillag magja a robbanáskor kilökődött és minden anyagát a világűrbe dobta. Livio szerint ilyen típusú robbanás eddig csak az elméleti számításokban létezett, és valószínűleg az univerzum csillagjainak első generációja is ily módon halt meg.

Dave Pooley, a Kalifornia Egyetem munkatársa szerint a felrobbant csillag feltehetően hasonlít Tejútrendszerben, a Földtől 7500 fényévnyire található Eta Carinára, amelynek a tömege becslések szerint száz-százhúszszorosa a Napénak. Pooley szerint a Tejútrendszerben több mint négyszáz éve nem figyeltek meg szupernóvát. Mario Livio szerint nem tudják bizonyossággal, hogy az Eta Carina felrobban-e, de ha megtörténne, ez lenne a legújabb kori civilizáció történelmének legnagyobb csillaglátványossága.