További Űrkutatás cikkek
A Föld körül keringő obszervatórium nagylátószögű kameráinak fejlesztéséhez (melyekből hat darab lesz a fedélzeten), a Google is hozzájárult. Az együttműködés alapja egyrészt az, hogy az utóbbi időben a NASA különböző intézeteivel karöltve a Google már jelentős, csillagászattal összefüggő szolgáltatásokat is nyújt (lásd Google Sky), másrészt óriási tapasztalata van nagy adattömegek kezelésében. Márpedig a TESS tevékenysége során rengeteg adat fog keletkezni, melyekből gyorsan és hatékonyan kell majd kiszűrni a hasznos információt.
A felbocsátás után két évvel a hat kamera - ezek érzékelőinek összfelülete eléri a 192 megapixelt - teljesen elkészül az egész égbolt első átvizsgálásával. Ennek eredményeként körülbelül kétmillió, potenciálisan bolygóval rendelkező csillag pontos fényességértéke fog a szakemberek rendelkezésére állni. Ennek az adathalmaznak azonban csak azt a részét küldik le a Földre, ami a projekt szempontjából érdekes lehet, a maradékot körülbelül három hónapig a fedélzeten fogják tárolni. Ha más kutatóknak más típusú események (például gammavillanások vagy szupernóva-robbanások) vizsgálatához szüksége lenne a nem letöltött adatokra, a koordináták alapján bármikor megkaphatják azokat.
A TESS fedési exobolygók után fog kutatni. Ezeknek az objektumoknak a pályája olyan, hogy a Földről nézve szabályos időközönként a napjuk elé kerülnek, és annak fényességében csökkenést okoznak. A bolygó jelenléte az intenzitáscsökkenés alapján fedezhető fel. A fedési exobolygók felfedezésében honfitársunk, Bakos Gáspár és kutatócsoportja jár az élen, világviszonylatban is az ő nevükhöz fűződik a legtöbb ilyen bolygó felfedezése.
A fedés megpillantásához az kell, hogy az exobolygó pályasíkja a látóirányunkba essen - véletlenszerű eloszlást feltételezve körülbelül minden ezer, bolygóval rendelkező csillag közül egy esetében várható a kedvező pályasík-állás.
A jelenleg leghatékonyabb módszerrel, a csillagok radiális sebességének mérésével csak a Földnél jóval nagyobb, a Jupiterhez hasonló méretű exobolygók fedezhetők fel, azok is főleg akkor, ha nagyon közel keringenek központi égitestükhöz. Ezek az úgynevezett forró Jupiterek. Az átvonulásos módszerrel jóval kevesebb exobolygó detektálható: a ma ismert 277 eset körülbelül 10 százalékát fedezték fel ezen a módon. A TESS segítségével ez a szám azonban megsokszorozható, sőt jóval kisebb, Föld méretű, a csillaguktól nagyobb távolságban keringő bolygók is kameravégre akadhatnak. A fotometriai adatokat későbbi spektroszkópiai mérésekkel kombinálva nemcsak a bolygó mérete, de hőmérséklete, atmoszférájának kémiai összetétele is meghatározható, sőt az élet szempontjából fontos vegyületek nyoma is kutatható.
A TESS számára kifejlesztendő kamerák további példányai földi megfigyelések során is hasznosak lehetnek: a sötét anyag kutatásában nyújthatnak segítséget. A tervek szerint hatalmas földalatti folyadéktartályokban figyelnék a Földet bombázó, vélhetőleg a sötét anyaggal kapcsolatban álló ismeretlen részecskék okozta felvillanásokat.