A fedési exobolygók olyan Naprendszeren kívüli planéták, amelyek látóirányunkból nézve elhaladnak csillaguk előtt. Ezzel kicsiny, 1-2 százalékos csökkenést idéznek elő központi égitestük fényességében, amit pontos mérésekkel detektálni lehet. A HAT-P-6b a többi HAT-bolygóval egyetemben, a forró Jupiterek családjába tartozik, amelyek a csillagukhoz igen közel keringő gázóriások.
A legújabb felfedezés körülbelül a Jupiterrel azonos tömegű, ám annál valamivel nagyobb méretű, 1,33 jupitersugarú bolygó. Érdekesség, hogy a HAT-P-6b-n kívül eddig öt darab hasonlóan felfúvódott, alacsony sűrűségű fedési exobolygót azonosítottak, többek közt a HAT-P-1b-t és a HAT-P-4b-t is. A bolygó keringési periódusa, vagyis a felszínén az év hossza csupán földi 3,85 nap, mivel csillagához igen közel, 0,05 csillagászati egységnyire kering, hússzor közelebb, mint a Föld a Naphoz.
A HAT-P-6b csillaga körülbelül 860 fényévre található tőlünk. A 4,6 milliárd éves Naprendszerhez képest ez a rendszer fiatal, csupán 2,3 milliárd éves. Az égterületet, amelyen az új bolygót megtalálták, 2005 decembere és augusztusa között az Arizonában levő HAT-6 teleszkóp, illetve a látómező nyugta után a tőle nyugatabbra, a Hawaii-szigeteken található HAT-9 távcső fotózta.
Jelenleg közel kéttucat fedési exobolygót ismerünk, és számuk a HATNet, és a hozzá hasonló projektek révén folyamatosan nő. A bolygóformálódással, így saját Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatban még számos kérdés vár megválaszolásra, s ezekhez a hasonló bolygófelfedezések viszik közelebb a csillagászatot.
HATNet
A HATNet projektnek több magyar vonatkozása is van: az MTA Csillagászati Kutatóintézetből és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről vesznek részt kutatók a projektben. A Hawaii-szigeteken és Arizonában található 11 cm-es távcsövek tervezésében és kivitelezésében a Magyar Csillagászati Egyesület működött közre.