A személyzet nélkül működő Smart-1 szeptember elején landol a Holdon. A küldetés főfeladata annak bizonyítása, hogy az ESA műszakilag felkészült a komolyabb űrkutatási feladatokra is.
Keresik a leszállóhelyeket
A szonda legfontosabb újdonsága, hogy hagyományos üzemanyag helyett napelemekkel táplált ionhajtómű szolgáltatja a megfelelő tolóerőt. Amikor a Smart-1 tizenöt hónapos útja végén megérkezik a Holdhoz, jég után kutat majd a kráterekben, és ásványok után a felszínen.
A feltérképezést arra is felhasználják, hogy a következő Hold-missziók számára leszállóhelyet keressenek. Erre legközelebb az amerikai NASA 2009-re tervezett mintát vevő és Földre visszajuttató szondájának lesz szüksége.
"A Hold a jövő emberi űrutazásainak kísérleti terepe lehet. Az élet egy teljesen más világban komoly próbatétel volna technikának és emberi pszichének egyaránt. Nem tudjuk biztosan, milyen hosszú távú hatással van a csökkentett gravitáció az élő szervezetre" - jelentette ki Sarah Dunkin, a Smart-1 projekt brit vezető szakértője.
Nagy-Britannia kimarad
A Holdon létesítendő bázis bármilyen hosszú távú terve csak nemzetközi összefogással lehet sikeres. A részt vevő országok közé tartozhat India és Kína is. A két ország nemrégiben síkra szállt az űrhajósok Holdra visszatérése mellett.
A jelenlegi brit űrkutatási kódex szerint viszont ebből Nagy-Britannia kimaradna, mert nem támogatják az űr emberes felderítését, emlékeztetett a BBC.