A bolygók kísérőit létrehozó heves ütközési folyamatok rengeteg port szórnak szét a katasztrófa kozmikus környezetében, így ha egy bolygórendszerben sok hold keletkezne, akkor sok - már nem egészen fiatal - csillag körül kellene jelentős mennyiségű port találnunk. Ez azonban az új eredmények szerint nem így van - jelentette a hírek.csillagászat.hu portál.
A Hold keletkezését taglaló elméletek szerint kísérőnk 30-50 millió évvel a Nap születése után alakult ki, amikor a Föld is elkezdett formálódni. Egy körülbelül Mars méretű égitest ütközhetett a még képlékeny Földbe, kiszakítva köpenyének egy jókora darabját. Az ütközés közben keletkező törmelék egy része aztán bolygó körüli pályára állt, majd egyetlen égitestté, a ma ismert Holddá állt össze. A Naprendszer többi holdja vagy anyabolygójukkal együtt jött létre (kicsiben utánozva a teljes bolygórendszer kialakulását a bolygójuk körüli porkorong csomósodásaiként), vagy későbbi befogás eredményeként került központi égitestjük mellé, mint például a Mars két kísérője, a Phobos és a Deimos.
Nadya Gorlova és munkatársai hasonló ütközéseket jelző törmelékfelhők nyomai után kutattak 400, körülbelül 30 millió éves csillag körül a Spitzer űrteleszkóp infravörös műszereivel. A mérés elve egyszerű: a csillagok körüli porfelhők fényesen sugároznak az infravörös tartományban, így a normális csillagokhoz képest többletsugárzást detektálhatunk a poros égitestek irányából. A csillagászok a négyszázból mindössze egy csillag körül találták meg az árulkodó por nyomait.
Figyelembevéve azt, hogy az ütközés után a por mennyi ideig maradhat a katasztrófa helyének környezetében, illetve azt az időszakot, amikor ilyen típusú ütközések egyáltalán bekövetkezhetnek, a tudóscsoport arra jutott, hogy a Holdhoz hasonló objektumok a bolygórendszerek mindössze 5-10 százalékában alakultak ki. Mivel azonban nincs információnk arról, hogy a mintában szereplő egyetlenegy csillag körüli porból valóban ki is fog alakulni majd egy hold, George Rieke (University of Arizona) szerint a kísérők létrejöttéhez vezető események még a számítások által sugalltnál is ritkábbak.
A megfigyelések ugyanakkor azt is jelzik, hogy maguk a bolygókeletkezési folyamatok is lezárulnak a központi csillag 30 millió éves kora körül. Nemcsak a holdak, de maguk a bolygók is heves ütközési folyamatokban jönnek létre, melyek szintén sok port termelnek és szórnak szét a csillag körül. A jelenleg elfogadott elméletek szerint a bolygókeletkezés a csillag kialakulása utáni 10 és 50 millió év közötti időszakban zajlik, de az, hogy 400 darab, körülbelül 30 millió éves csillag közül mindössze egy körül található jelentős mennyiségű por, ezt az időszakot is jobban leszűkíti.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
