Koszos szivacs a Szaturnusz holdja

A Hyperion a Naprendszer egyik legfurcsább objektuma. Az óriási szivacsra emlékeztető hold alakja szabálytalan, 360 * 280 * 225 kilométeres kozmikus krumpliforma. Az égitest kiszámíthatatlanul forog a Szaturnusz és néhány nagyobb hold gravitációs vonzása miatt. A NASA-hoz tartozó Ames Kutatóközpont és az ithacai Cornell Egyetem tudósai most arra jutottak, hogy a Hyperion néhány furcsasága a porózusságával magyarázható – írja a New Scientist.

42 százalék lyuk

A kutatók részletes modellt készítettek a hold felszínéről. Munkájukhoz a Cassini űrszonda adatait használták, ami tavaly és tavalyelőtt repült el a Hyperion mellett. A Cassini felvételein más kráterek voltak láthatóak, mint a Szaturnusz többi holdján: mélyebb és kevésbé erodálódott üregek, néhányuk alján furcsa, sötét anyag gyűlt össze.

Peter Thomas, a Cornell Egyetem munkatársa az űrszonda adatait elemezve arra jutott, hogy a Hyperion olyan porózus, mint egy nagy szivacs: 42 százalékát üregek alkotják, a maradék nagy része vízjég. A kutatók laboratóriumi körülmények között bombáztak kisebb lövedékekkel porózus tárgyakat, és a becsapódások kevés törmelékkel járó, mély lyukakat hoztak létre – éppen olyan krátereket, mint amilyenek a Hyperionon láthatók.

A kulcs a szén-dioxid

A NASA kutatócsoportja Dale Cruikshank vezetésével eközben a Cassini két speciális spektroszkópjával készült adatokat elemezve próbálták megállapítani az égitest anyagát. Cruikshank szerint a hold, ami a ráeső fénynek csak 30 százalékát tükrözi vissza, nagyrészt olyan jégből áll, amit egy ismeretlen összetételű vörösesfekete matéria szennyez (ugyanaz, ami a kráterek alján látható). "Hogy ez honnan származik, és hogyan gyűlt össze, rejtély" – nyilatkozta a tudós. Hasonló anyag látható egyébként a Szaturnusz két másik holdján, a Phoebe-n és a Iapetuson.

A kutatók jéggé fagyott szén-dioxidot is találtak a Hyperionon, de nem olyan tiszta formában, mint más égitesteken: a szén-dioxid más molekulához, valószínűleg vízhez kapcsolódik. Cruikshank úgy véli, a szén-dioxidnak kritikus szerepe lehetett a hold porózus szerkezetének kialakításában. Korábban úgy vélték, hogy a Hyperion aszteroidák összeütközésével vagy a holdat alkotó anyagok lassú felgyülemlésével keletkezett, de a NASA tudósa szerint új elméletük jobban megmagyarázza a Hyperion furcsaságait. A teória szerint a hold valaha nagy mennyiségű tiszta szén-dioxidjeget tartalmazott (különösen a magjában), azonban ez az évmilliók során elillant.