India a tervek szerint szerdán indítja útjára első Hold-expedícióját, amivel bizonyítani igyekszik, hogy a világűr kutatása terén tartja a lépést két ázsiai riválisával, Japánnal és Kínával.
A Csandraján-1 nevű szonda két éves küldetése során a Hold körül keringve háromdimenziós térképet készít az égitestről, valamint vizsgálja majd a felszín vegyi és ásványi elemeit. Japán tavaly szeptemberben, Kína pedig egy hónappal később indította el a maga Hold-szondáját. Most harmadik ázsiai űrhatalomként Indiai is Hold körüli pályára küldi keringő egységét, csakhogy ez a vállalkozás jóval olcsóbb. A költségek 78 millió dollárra rúgnak, míg a japán egység 408 millió, a kínai pedig 187 millió dollárt emésztett föl.
Az indiai szonda tizenegy tudományos berendezést visz magával. Ebből öt indiai, kettő amerikai fejlesztésű, és rajtuk kívül még a Csandraján rakterében utazik egy-egy német, brit, svéd és bolgár műszer is. A tudományos projektet mintegy ezer szakember dolgozta ki. India távlati tervei között szerepel, hogy 2014-ben űrhajóst küld a kozmoszba, majd 2020-ban a Holdra. 2010-ben vagy 2012-ben kívánja felbocsátani a Csandraján-2 szondát, amely egy Holdra szálló egységet, egy önjáró robotot is visz majd magával.
India 1963-ban fogott bele űrprogramjába, amelynek nem csak tudományos céljai vannak, hanem üzletiek is, hiszen az űripar jelenleg már az egyik legjövedelmezőbb üzletág a világon. Az ázsiai ország arra törekszik, hogy a világűr gazdasági hasznosítása terén ne kerüljön függőségbe más hatalmaktól. Jelenleg 16 indiai műhold kering a Föld körül. Ezek távközlési, meteorológiai, földtani megfigyelési és egyéb feladatokat végeznek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
