Kína komolyan gondolja, hogy meghódítja a világegyetemet: három évvel az első űrutazás után bejelentették, hogy legkésőbb 2024-ig kínai űrhajóscsizmáknak kell taposniuk a Holdat, írta meg a Cnet.
Lövöldöznek
A küldetés előkészületei már jövőre megkezdődnek, a tervek szerint 2007 márciusában, vagy áprilisában Peking egy legénység nélküli szondát küld az űrbe, hogy a tudósok jobban megismerjék a Hold felszínét.
Kína technológiai, anyagi és gazdasági erejét a Hold-utazásra fordítja, mondták el illetékesek. A küldetések dinamikáját tekintve még akár teljesülhet is a kommunista vezetés álma: 2003 októberében indult emberrel a fedélzetén az első kínai űrhajó a világűrbe. Jang Li-vej (Yang Liwei) akkor 21 és fél órát tartózkodott a világűrben, miközben tizennégyszer kerülte meg a Földet, ahová a korábbi pilóta nemzeti hősként tért vissza. Ezzel a küldetéssel Kína lett a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik ország, amelyik saját erőből embert juttatott a világűrbe.
Két évvel később, 2005-ben újabb kilövésre került sor. A Sencsou-6-ot (Shenzhou) a Góbi sivatagból indították útnak, és öt napot töltött a világűrben. Az űrhajót szállító hordozórakéta - mint a helyi televízió jelentette - a rendkívül hideg idő ellenére minden probléma nélkül emelkedett a magasba. Alig fél órával a start után az űrhajó rendben rátért a tervezett földkörüli pályára. A maga nemében ez is rekord volt: ez volt az első alkalom, hogy Kína egyszerre két űrhajóst juttatott a kozmoszba. A Sencsou-6 űrhajót négy hajtómű mozgatta, de a szerkezet nem saját találmány, hanem az egykori szovjet Szojuz-modell 9,2 méter hosszú, nagyobb teljesítményre képes, továbbfejlesztett változata.
Halasztás
A következő nagy küldetésre eredetileg 2007-ben került volna sor, aztán 2008-ra halasztották az utazást. Ekkor már háromfős legénységet küldenek az űrbe Sencsou-7 fedélzetén. "Nincs semmi súlyos probléma, csak szükségünk van még egy kis időre, hogy előkészítsük a missziót" – magyarázta a halasztást Huang Csun-ping (Huang Chunping). A szakember azt emelte ki, hogy további teszteket kell végezni a tajkonauták (kínai űrhajósok) felszerelésén, akik ezúttal ki is lépnek majd a világűrbe.
A Hold-utazás ötletével egyébként nincsenek egyedül a kínaiak. George Bush szeretne újabb amerikait látni a legközelebbi égitesten, a NASA költségvetésében is az új célra koncentrál. A tervek szerint az Egyesült Államok 2018-ban tér vissza a Holdra.