További Űrkutatás cikkek
2003. nyara a Mars jegyében telt, hiszen a vörös bolygó közel 60 ezer éve nem volt hozzánk ilyen közel. Miközben a csillagászok az obszervatóriumokban figyelték a ritka jelenséget, a laikus megfigyelők digitális kameráikat és látcsöveiket fordították a Mars felé.
Novemberben az év második napfogyatkozása keltett izgalmat. Az év során készített kiváló amatőr képek közül kitűnt egy furcsa égi objektum képe, amely lenyűgözte, és zavarba hozta a csillagászokat.
A világ csillagvizsgálói és az űrbe telepített berendezések eközben zavartalanul folytatták az égbolt feltérképezését, soha nem látott felvételeket szállítva.
1. A Föld a Marsról
A valaha készített legrosszabb kép a bolygónkról. Tudományos értéke a nullával egyenlő, a Space.com szerint mégis ez az év egyik legnépszerűbb képe, hiszen a Mars körül keringő szonda, a Mars Global Surveyor készítette.
2. A Mars a Hubble teleszkóp szemével
A közelmúlt egyetlen csillagászati jelensége sem fogta meg ennyire az emberi képzelőerőt, mint az augusztusi Mars-Föld együttállás. Akik nem rendelkeznek komolyabb teleszkóppal, a Mars azok számára most sem volt nagyobb egy narancsszínű pöttynél.
3. Minden idők legnagyobb napkitörése
A Nap eredetileg a 11 éves aktivitási ciklus lemenő ágában tartózkodott. De ez nem akadályozta meg abban, hogy november 4-én a valaha feljegyzett leghevesebb kitörést produkálja. A napviharok nyomán a sarki fény olyan alacsony szélességi körökig lehúzódott, mint Texas és Milánó.
4. 'Fény-visszhang' a Hubble-en
A csillagászok elképedtek ezen felvételek láttán, és mind a mai napig nem tudják, mi zajlik itt pontosan. A megörökített V838 Monocerotis csillag hirtelen óriásira nőtt, de a kitörés nem következett be, és a felszíne is hűvös maradt. A táguló köd nem része a talánynak, az csak egyszerűen szép. Fény-visszhangnak hívják, ahogy a csillag fénye visszaverődik a környező porfelhőkről.
5. Holdfogyatkozás
A teljes holdfogyatkozás nem ritka jelenség, 2003-ban is kettő volt belőle. Viszont nem gyakori, hogy a Hold ilyen vörösre változzon. Az elszíneződést a Föld légkörében megtörő fény okozza. A megszűrt fényből akkor is jut a Holdra, amikor teljesen árnyékba kerül.
6. Zsugorodó bolygó
Az űr legfontosabb jelenségeit csupán adatpontként sikerül rögzíteni, mivel a jelenség túl messze van ahhoz, hogy hagyományos fénykép készülhessen róla. Ez a kép egy grafikus munkája, egy olyan bolygót ábrázol, amely túl közel kering a csillagához, és folyamatosan veszít tömegéből.
7. A kozmosz felmérése
A kozmikus háttérsugárzás (CMB) nem fest a hagyományos értelemben látványos képeket. A CMB az univerzum legkorábbi időszakának maradványa, halkan visszhangozza az ősrobbanást. A CMB idei részletes felmérése alapján pontosabban lehetett megbecsülni a világegyetem életkorát (13,7 milliárd év) és hogy mikor jöhettek létre az első csillagok (meglepően gyorsan, alig 200 millió évvel később).
8. Ettől leesik a szakértők álla
Ennél nagyobb vitát 2003-ben egyetlen kép nem váltott ki. A 15 éves Jonathan Burnett a gördeszkázó barátait fényképezve örökítette meg az égi jelenséget. A szakértők között és a médiában arról folyt a találgatás, hogy a fénycsík meteor volna, felrobbanó űrhajó, vagy puszta világító kondenzcsík? A tudósok először az első lehetőségre gondoltak, majd inkább az utolsó mellett döntöttek.
9. A Merkúr elhalad a Nap előtt
A Merkúr egy apró bogyó volt, ahogy május 7-én átvonult a Nap és a Föld között. Az ilyen átvonulások ritkának számítanak, évszázadonként alig tucatnyi fordul elő. Jövőre ennél is ritkább jelenségre kerül sor, hiszen 2004. június 8-án 1882. óta először a Vénusz fog átvonulni a Nap előtt.
10. A Jupiter a Cassini szonda képén
Az elmúlt években számos kép készült már a Jupiterről a Cassini és a Galileo szondák segítségével. Ez itt azért különleges, mert sorozatokból egyesítették. A Szaturnusz felé haladó Cassini hosszú expozíciós idővel fényképezett, és így állhatott össze az óriás gázbolygó felhőinek legrészletesebb képe. A remények szerint 2004-ben hasonló képeket készíthetnek a Szaturnuszról.