Arnold, Levente
17 °C
28 °C

Meglepő csillagkeletkezés a Szélkerék-galaxisban

2008.04.25. 18:40
Ultraibolya és rádiócsillagászati képek kombinálásával fiatal csillagokat találtak az M83 galaxis peremvidékein. Ezek tanulmányozásával megérthetjük, hogyan keletkezett az univerzum legelső csillaggenerációja, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala.

A Déli Szélkerék-galaxis (M83) egy körülbelül 15 millió fényévre található spirálgalaxis, amely a Földről az Északi Vizikígyó (Hydra) csillagkép irányában látható. Ezt a tejútrendszert a NASA Galaxy Evolution Explorer (GALEX) szondája régebben is vizsgálta már, 2005-ben például a rendszer igen távolra elnyúló külső spirálkarjait, illetve azokban néhány csillagot azonosított. Az ultraibolya tartományban működő hasonló műszerek segítségével ilyen, a galaxisok központi vidékétől igen messzire kinyúló karokat más rendszerek esetében is azonosítottak már.

A legutóbbi megfigyelések elemzésénél kétféle adatot használtak fel. Egyrészt a Galaxy Evolution Explorer által az ultraibolya tartományban felvett képet (az illusztráción kék és zöld színekkel jelölt területek), valamint a VLA (Very Large Array) rádiótávcsövei által rádiótartományban rögzített adatokat (vörös tartományok). Új csillagok keletkezése a galaxisok központtól távoli vidékein azért lepte meg a csillagászokat, mert a modellek szerint ezekben a távolságokban már nincsenek csillagkeletkezésnek helyszínt adó sűrű hidrogénfelhők.

A Déli Szélkerék-galaxis (M83) ultraibolya és rádiótartományban rögzített adataiból készített felvétel, amelyen jól láthatóak a galaxis külső spirálkarjai, és a bennük születő fiatal csillagok fénypontjai (forrás: NASA/JPL-Caltech/VLA/MPIA).

Amikor azonban a fiatal csillagokra jellemző intenzív ultraibolya sugárzást megörökítő képeket és a kiterjedt hidrogénfelhők detektálására igen alkalmas rádióképeket összevetették, nagyfokú egyezést találtak az újonnan keletkező csillagok és a hidrogénfelhők helyzete között. Ez arra mutat, hogy az M83 galaxisban a centrumtól igen távol levő hidrogénfelhőkből valóban csillagok keletkeznek. A felvételen az M83 fő spirálkarjainak, illetve a galaxis központi tartományainak fő struktúrái is láthatók, amelyek kék és rózsaszín színekben mutatkoznak, míg a roppant távolra nyújtózkodó külső spirálkarok vörös sávokként figyelhetők meg.

A csillagászok elképzelései szerint a csillagok olyan körülmények között keletkeznek a galaxis ezen tartományában, amelyek hasonlóak a korai univerzumban uralkodó feltételekhez, amikor a csillagközi anyagot még nem dúsította fel a szupernóva-robbanásokból származó poranyag és a nehezebb kémiai elemek. Mivel az univerzum első generációs csillagainak kutatása igen nehéz még napjaink legfejlettebb műszereivel is, a galaxisok peremvidékein hasonló feltételek mellett keletkező csillagok kutatása segíthet a világegyetem első csillagainak kutatásában is.