Ha megvan a szándék is hozzá, a kínaiak látványosan mutathatják meg a világnak, hogy ők az új vezető űrnagyhatalom. A kínai űrügynökségnek ugyanakkor hivatalosan nincsenek tervei a holdraszállásra, így kitűzött időpontjuk sem.
Miközben a NASA költségvetését folyamatosan nyirbálják, és az űrhivatal több ezer fős leépítésekre kényszerül, a kínai űrprogram dinamikusan halad. 2003-ban küldtek először saját járművel embert az űrbe, aztán a második alkalommal már közel öt napot töltöttek fenn a kínai asztronauták. A következő kínai űrutazást októberre tervezik, nem sokkal a pekingi olimpia után.
A NASA-nál eközben nyugdíjba vonul a mostani űrrepülőflotta, és míg az új generáció, az Orion űrhajó el nem készül, csak az oroszokkal, vagy az európai űrhivatallal közösen tudnak feljutni az amerikai űrhajósok az ISS fedélzetére. Várhatóan 2015-ig maradnak űrhajó nélkül az amerikaiak; Griffin megpróbálkozott a kongresszusnál egy kétmilliárd dolláros tervvel, ami két évvel lerövidítené ezt az időszakot, de leszavazták. Bárki is lesz az új elnök, és bármennyit is áldoz űrkutatásra, 2014 előtt semmiképpen nem készül el az Orion prototípusa, addigra pedig a kínaiak akár a Holdon is lehetnek, ez náluk a meglevő technikai háttér miatt szinte csak elhatározás kérdése.
A NASA most leginkább az együttműködési lehetőségeket keresi az új, feltörekvő űrhatalmakkal, mint Kína, India, vagy Japán. "Az együttműködés mindig is jobb eredményekre vezetett, mint a rivalizálás. Az első szovjet-amerikai közös űrprogram 1975-ben, a hidegháború kellős közepén indult el, és oda vezetett, hogy két évtized múlva közösen felépítettük a nemzetközi űrállomást" - mondta Griffin a BBC-nek.