A fekete lyukak többsége a tudomány mai állása szerint úgy keletkezik, hogy egy csillag élete végén összeomlik, mert az égitest energiatermelése már nem tudja megállítani a gravitációs összehúzódást. Ilyen objektum csak a Nap tömegénél sokszor nehezebb csillagokból jöhet létre, a kisebb csillagokból ugyanis neutroncsillag keletkezik. A csillagászok 1,7-2,7 naptömeg közé teszik azt a határt, ami felett már fekete lyukak jöhetnek léltre.
A NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatói, Nyikolaj Saposnyikov és Lev Titarcsuk az XTE J1650-500 jelű kettős csillagrendszerben egy 3,8 naptömegű fekete lyukat fedezett fel, ami az eddigi legkisebb ilyen fekete lyuk – a korábbi rekorder a GRO 1655-40 volt 6,3 naptömegével. A kicsi fekete lyuk átmérője körülbelül 24 kilométer, tehát az objektum alig szélesebb Budapestnél.
A rendszerben a fekete lyuk és egy csillag kering egymás körül, a lyuk gravitációjával rendszeresen gázt lop a csillagtól. Ez a folyamat intenzív röntgensugárzással jár, aminek tulajdonságaiból következtetni lehet a lyuk tömegére, a tudósok így mérték meg a tőlünk 10 ezer fényévre levő objektumot. "A csillagászokat mindig érdekelte, mekkora a lehető legkisebb fekete lyuk. Ez a kis fickó közelebb visz a válaszhoz" – fogalmazott Titarcsuk.
Van kisebb is
A csillagászok újabb kutatásai szerint az univerzum keletkezésekor igen apró, kisbolygó tömegű fekete lyukak is létrejöhettek, és a galaxisok antianyaga ezek párolgásából származik. A hamarosan beinduló legnagyobb részecskegyorsítóban, a Large Hadron Colliderben is keletkezhetnek majd mikroszkopikus fekete lyukak, de ezek a másodperc tört része alatt fognak elpárologni.
A világegyetem legnagyobb fekete lyukjai pedig a galaxisok központjában találhatók. Ezek több százmillió naptömegű objektumok, a legnagyobb ismert fekete lyuk 18 milliárd naptömegű. Galaxisunk, a Tejútrendszer közepén egy körülbelül 4 millió naptömegű, 20 millió kilométer széles fekete lyuk található.