A Nap állandó forrása a nagy sebességű, töltött részecskéknek: ez a napszél, amitől a Földet egy mágneses pajzs, a magnetoszféra védi meg, a maradékot pedig a légkör nyeli el. A hosszabb expedícióra induló űrhajósok viszont védelem nélkül maradnak, és egy Mars-utazás során halálos dózist kaphatnak a sugárzásból. Nemcsak az űrhajósoknak, de az űrhajó műszereinek sem tesz jót a sugárzás, 2002-ven a japán Nozomi Mars-szondát egy napkitörés sugárzása tette tönkre. Erre a problémára keres megoldást egy brit és portugál tudósokból álló kutatócsoport.
Az űrhajókat a bolygónkéhoz hasonló mágneses pajzzsal szerelnék fel, ami eltéríti a töltött részecskéket. Laboratóriumi körülmények között már sikerült egyszerű, húszdolláros mágnesek segítségével olyan védőpajzsot létrehozniuk, ami a töltött részecskékből álló plazmában védett teret alakított ki. Most nagyobb méretekben próbálják megoldani ugyanezt, és kiküszöbölni azt a jelenséget, hogy a pajzzsal védett buborék annál kisebb lesz, minél erősebb sugárzás éri. A kutatók szerint 15-20 évre vannak attól, hogy a gyakorlatban is működő, megbízható pajzsgenerátorral szereljenek fel egy űrhajót.
A tudósok két tervet is kidolgoztak, az egyik szerint maga az űrhajó vinné magával a védelmet adó pajzsgenerátort, a másik szerint egy külön űrjárművet építenének, aminek kizárólag a pajzs fenntartása a feladata;ez automatikusan mindig a megvédendő hajó, és a Nap között navigál, és esernyőként tartja a pajzsot a napszéllel szemben.