Olyan mennyiségű jeget talált az egyik Mars körül keringő szonda, hogy ha a tömb megolvadna, a Vörös Bolygó egész felszínét 11 méteres óceán borítaná el. Ám még ennél is sokkal több folyékony anyagnak kellett lennie a bolygón. Kérdés, hova lett.
A déli sarki jégmező. Forrás: Európai Űrhivatal
A tudósok az Európai Űrhivatal szondáján található radarkészülék segítségével mérték meg a Mars déli sarkánál található, Texas területénél is nagyobb jégtömb vastagságát, írja a Science magazinban publikált adatokat ismertetve a Reuters.
A mérések szerint az átlagosan 3,7 kilométer vastagságú tömb 90 százalékban megfagyott vízből áll. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a bolygó sarkainál van jég, ám a tömbök nagyságát csak most sikerült viszonylag pontosan megállapítani.
Az is újdonság volt a kutatóknak, hogy míg az északi sarkról tudták, hogy nagyrészt H2O -alapú jeget tartalmaz, a déli sarkról eddig azt feltételezték, hogy zömében széndioxidos jégből áll.
A jég jelenléte mellett a bolygó felszínén található árkok és medrek is azt a feltételezést erősítik, hogy egykor a Marson folyékony formában is létezhetett a H2O. Az egyik legizgalmasabb kérdés éppen az, hogy a Mars felszínét egykor alakító folyékony anyag hová tűnhetett.
Ugyanis ha összeadjuk a Mars sarki övezeteiben található jég mennyiségét, akkor egyértelmű, hogy ennél a potenciális vízmennyiségnél egykor sokkal több folyékony anyagnak kellett lennie a Vörös bolygón. A mérések szerint a sarkokon található vízmennyiség csupán tizede lehet annak, mely egykor a Mars felszínét alakította.
A tudósok úgy gondolják, hogy a Mars sarkainál található jég akár ma is rejthet valamennyi folyékony H2O-t, így várhatóan az élet nyomainak kutatásakor akkor járnak a legjobban a szakemberek, ha ezeket a régiókat térképezik fel minél alaposabban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
