![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Amióta az 1970-es években a Voyager űrszondák sugározta képeket megpillantották, azóta okoz fejtörést az űrkutatónak, hogy miért olyan különböző a Mars két féltekéjének a domborzata. Az északi félteke viszonylag lapos, síkságok alkotják, míg a déli félteke egyenetlen, hegyekkel borított, és hat-nyolc kilométerrel magasabban fekszik, mint az északi.
Először 1984-ben fogalmazták meg azt a feltevést, hogy a Mars felszínének negyven százalékát elfoglaló Borealis-medencét egy kisbolygó becsapódása alakította ki évmilliárdokkal ezelőtt, de mások szerint egykor óceán hullámzott a mai Borealis-medence helyén.
![](http://index.hu/cikkepek/0806//tudomany//borealis.jpg)
A Nature tudományos folyóiratban közölt legújabb tanulmány szerint a Mars négymilliárd évvel ezelőtt 45 fokos szögben összeütközött egy kétezer kilométer átmérőjű - a Plutónál nagyobb - kisbolygóval. Csak két nagyobb ütközés szerepel a tudományos elméletekben. Az egyik sokat vitatott feltevés szerint a Naphoz legközelebbi pályán keringő Merkúr volt részese ilyen karambolnak. Széles körben elterjedt elmélet viszont, hogy a Holdat egy csaknem Mars méretű tárgy szakította ki a Földből a Naprendszer kialakulásának korai szakaszában. Azonban mindkét ütközés olyan nagy erejű volt, hogy nem hagytak hátra látható nyomot.
A Borealis-medence területe akkora, mint Európáé, Ázsiáé és Ausztráliáé együttvéve. A Borealis-medencét nem számítva a 2400 kilométerszer 1800 kilométeres marsi Hellas-medencét és a Hold 2100-szor 1500 kilométeres Déli-Sark-Aitken medencéjét tartják számon a legnagyobb felismerhető becsapódásnyomként a Naprendszerben.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)