További Űrkutatás cikkek
A hatvanas évek eleje óta nagy a forgalom a Marson: egymást érik az orosz és az amerikai űrszondák, amelyek közül jó néhányat eltűntnek nyilvánítottak, mások viszont túlteljesítették a szolgálati időt és máig boldogan keringenek a bolygó körül. Ember még nem járt a Marson
A Mars a Naprendszer hetedik legnagyobb bolygója, átmérője 6 787 kilométer. A Nap felől a negyedik égitest, a Naptól mért közepes távolsága 227 940 000 kilométer. Nevét a római hadistenről kapta. Két kis holdja van, a Phobos és a Deimos. A Marson felfedezett sarki hósapkák, a mérsékelt égövi és egyenlítői tartományban sötétebb és világos foltok változása, illetve a talaj színének évszakonkénti periodikus változása valószínűvé teszi, hogy a Marson valamikor létezhetett alacsonyabb rendű élet.
A Mars-kutatás fő állomásai:
1962. november 1. - A Szovjetunióban útnak indították a Marsz-1 űrszondát, amellyel 230 nap után megszakadt az összeköttetés.
1964. november 28. - A NASA a Mariner-3 űrszonda sikertelen indítása után néhány héttel fellőtte a Mariner-4-et, amely 1965 júliusára elérte a Marsot. Ez volt az első űreszköz, amely fényképeket továbbított a Földre egy másik bolygó felszínéről. Ugyanebben a hónapban indították útnak a szovjet Szonda-2-t, de fél év múlva ezzel is megszakadt a kapcsolat.
1969. február 25. - A NASA fellőtte a Mariner-6-ot, majd március 27-én a Mariner-7-et is. Mindkettő 3 400 kilométerre megközelítette a bolygót, és összesen 200 használható felvételt küldött vissza.
1971. május 19. - A Szovjetunióban felbocsátották a Marsz-2 űrszondát, majd május 28-án a Marsz 3-t is. Mindkettő csaknem egy évig közvetített tévéképeket. A Marsz-2 november végén ejtőernyő segítségével először juttatott le egy kapszulát, emberkéz alkotta szerkezetet a bolygóra. A Marsz-3 tartálya december 2-án ért a felszínre, de csak két percig működött.
1971. május 30. - Az amerikai Mariner-8 már a startnál kudarcot vallott, ezért a NASA útjára indította a Mariner-9-et. Ez volt az első űreszköz, amely egy idegen bolygó mesterséges holdjaként működött, legfontosabb eredménye a Mars teljes térképének elkészítése.
1973. július-augusztus - Elindult a szovjet Marsz-4, -5, -6 és -7, de ezek egyike sem tudott a Mars felszínéről adatokat küldeni, két leszállóegysége elrepült az égitest mellett.
1975. augusztus 20. - A NASA fellőtte a Viking-1-et, majd szeptember 9-én a Viking-2-t, amelyek 1976. júniusban, illetve augusztusban értek célba. Felvételeket készítettek, illetve továbbították a leszálló egységek felszínről készített panorámaképeit. Ez utóbbiak mintákat is vettek a felszínből.
1988. július 7. - Bajkonurból július 7-én útjára indították a nemzetközi (többek között magyar) együttműködéssel készült Phobos-1, majd 12-én a Phobos-2 űrszondát. Szeptemberre a Phobos-1 felmondta a szolgálatot, a Phobos-2 viszont 1989 januárjában a Mars mesterséges holdja lett. Márciusra azonban ez a műhold is "végleg elveszett".
1992. szeptember 25. - Felbocsátották a Mars Observer amerikai űrszondát, amely 1993. augusztus 6-án küldte el első fotóját a vörös bolygóról. Augusztus 27-én egy számítógépes programhiba miatt azonban a szerkezet elnémult.
1996. november 7. - Útnak indult a nagy érzékenységű kamerákkal felszerelt Mars Global Surveyor (MSG) nevű amerikai űrszonda, amely 1997. szeptember 9-én ért az égitest légkörébe. A műhold azóta is végez méréseket.
1996. november 16. - Bajkonurból fellőtték a Marsz-96-ot, amely két nap múlva a Csendes-óceánba zuhant. Azóta az oroszok nem indítottak újabb kutató szondát.
1996. december 4. - Fellőtték a Pathfinder amerikai űrszondát, fedélzetén a Sojourner robotjárművel, amely 1997. július 4-én landolt a Marson. Sok értékes információ elküldése után 1997 szeptemberében a Pathfinderrel megszakadt az összeköttetés.
1998. július 4. - Japán fellőtte első Mars-szondáját, a Nozomit, amely 2003 decemberében érte el az égitestet.
1998. december 11. - Elindult a Mars Climate Orbiter (MCO) amerikai űrszonda, amely azonban 1999 szeptemberében megsemmisült. A kudarc oka az volt, hogy a gyorsulási adatokat mérföldben számolták, de a számítógép kilométerben értelmezte azokat.
1999. január 3. - A NASA útnak indította a Mars Polar Lander leszállóegységet, amelyet azonban a feltételezett leszállás után "szem elől veszítettek".
2001. április 7. - Felküldték az amerikai 2001 Mars Odyssey-t, amely október 24-én bolygó körüli pályára állt. A szonda jelentős mennyiségű hidrogén jelenlétét mutatta ki, majd nagy kiterjedésű fagyott vízgyűjtőmedencére bukkant.
2003. június eleje - Bajkonurból felbocsátották az Európai Űrügynökség (ESA) első űrszondáját, a Mars Expresst. Ennek része volt a Beagle-2 leszállóegység, amely december 25-én leszállt a Marsra, ám ekkor megszakadt vele a kapcsolat.
2003. június 10. - A Rover Marskutató program első egységeként felbocsátották a Spirit, majd július 8-án az Opportunity önjáró kutató laboratóriumot azzal a feladattal, hogy az élethez szükséges víz nyomai után kutasson. Mindkettő 2004. januárban leszállt, majd megkezdte, s a tervek szerint 2006 szeptemberéig végzi a fényképek és adatok gyűjtését és továbbítását a Földre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
