Valószínűleg a Marsról száramzó meteoritra bukkantak amerikai kutatók az Antartktisz jegében decemberben. A mostanra megvizsgált redős fekete kő egy aszteroida becsapódásakor válhatott le a bolygó felszínéről több millió évvel ezelőtt.
A déli-sarki lelet felújíthatja azt a vitát, ami nyolc évvel ezelőtt lángolt fel először, amikor a NASA egyik kutatócsoportja azt állította, hogy fosszilis mikrobákra utaló jeleket találtak egy marsi meteoritban. A vitát azóta sem zárták le.
A most megvizsgált marsi kőzetet, ami a Mars atmoszférájából is hordozott egy keveset, decemberben találták meg a Déli-sarktól körülbelül 750 kilométerre. Ahogy a kutatók megállapították a MIL03346 névre keresztelt kő származási helyét és korát, a felfedezést a héten közzétették az interneten, ezért a tudósok a világ minden tájáról azonnal mintákat kezdtek követelni.
Mikrobák?
Az 1996-ban vitákat kiváltott, ALH84001 nevű meteoritot 1884-ben találták, szintén az Antarktiszon. 1996 augusztusában David S. McKay és kollégái, a NASA houstoni Johnson űrközpontjának munkatársai azt a megdöbbentő kijelentést tették, hogy a mintában mikrobákra utaló kémiai és mikroszkopikus jeleket találtak, amik arra utalnak, hogy valaha létezett élet a Marson.
Amikor a hír elkezdett terjedni, még Clinton elnök is megszólalt a kérdésben. Ő a tudomány legnagyobb felfedezésének titulálta azt, ha az állítás bizonyítást nyer.
Manapság azonban a tudományos közvélemény gyakorlatilag egyhangúlag elutasítja az állítást, arra hivatkozva, hogy a meteoritban talált mikroba alakú üregek és a minta kémiai jellemzői más módon is létrejöhettek.
Szemcsébe zárt levegő
A Smithsonian múzeum kutatóinak már volt alkalmuk megvizsgálni a decemberben talált követ. Elmondták, hogy nagyjából másfél font, azaz háromnegyed kilogramm súlyú, anyaga fekete kristályos kőzet, apró üregekkel. Ezek hasonlóak azokhoz, amit az egyik Mars-járó talált az El Capitannak elnevezett sziklán.
A meteorit a nakhlitok osztályába tartozik, ezek arról az egyiptomi helyről kapták a nevüket, ahol az első ilyet megtalálták 1911-ben. Fiatal, másfélmilliárd éves vulkanikus kőzetnek tűnik.
Az antarktiszi meteorvadászok vezetője, Ralph Harvey geológusprofesszor a San Francisco Chronicle-nek elmondta, számos jel utal arra, hogy a MIL03346 a Marsról származik, ilyen például a Marsra jellemző kémiai összetétele: a mangán és a vas, illetve a hidrogén és nehéz izotópja, a deutérium aránya.
De a megdönthetetlen érv az, hogy a meteorit apró, üvegszerű szemcséi a bolygó atmoszférájából is magukba zártak egy keveset. A marsi légkör összetétele ismert, ezt már 1976-ban meghatározta a két Viking szonda, és ugyanez az összetétele a meteoritba zárt gáznak is, mondta Harvey.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
