Az amerikai elnök eldöntötte, hogy egy erre a célra átalakított rakétával szétlövik az üzemképtelenné vált amerikai kémműholdat, mielőtt a Földre zuhan. A műhold fékezőrakétáiban több mint fél tonna mérgező anyag található, ami belégzéskor akár halált is okozhat. Ha a rakétával eltalálják az üzemanyagtartályt, így a minimumra csökkenthetik a Földre érkező mérgező anyag mennyiségét.
George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy szétlövik azt az amerikai kémműholdat, ami elromlott, és rövidesen a Földre zuhan. James Jeffries, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese csütörtökön közölte, Bush azért határozott így, mert veszélyt jelent a műhold fékezőrakétáiban található, több mint fél tonna mérgező anyag, a hidrazin. James Cartwright, a katonai vezérkar helyettes főnöke szerint a legrosszabb esetben a mérgező vegyület halált okozhat belélegzéskor.
Korábbi közlések szerint a Bush-kormányzat azt szeretné, ha a haditengerészet egyik cirkálójáról egy különleges, erre a célra átalakított rakétát irányoznának a mesterséges holdra, és szétlőnék, mielőtt március elején belép a Föld légkörébe. Az akció pontos időpontját egyelőre nem közölték.
Cartwright tábornok szerint a Standard Missile 3 típusú rakétát vetik be a műhold szétlövésére. A cél az, hogy közvetlenül eltalálják az üzemanyagtartályát, és így a minimumra csökkentsék a Földre kerülő mérgező vegyület mennyiségét.
Szakértők szerint mivel a Föld háromnegyedét víz borítja, 25 százalék az esélye annak, hogy az üzemképtelen műhold darabjai szárazföldre zuhannak, így 1 százaléknyi esély marad, hogy lakott területet veszélyeztetnek, írja a CNN. Bár a műhold paramétereit titkolják, becslések szerint súlya 3-4 tonna lehet.
A Pentagon egyik tisztségviselője szerint ha elsőre nem sikerül, még két nap áll majd rendelkezésre egy esetleges újabb kísérletre.
Egy műhold lelövése rendkívül kényes nemzetközi kérdésnek számít a katonai és diplomáciai vonatkozásai miatt. Amikor tavaly januárban Kína lelőtte egyik nem működő, 850 kilogrammos meteorológiai műholdját, az egész világ tiltakozott a kísérlet ellen. Ez volt az űrkorszak ötven évének az az eseménye, amely a legtöbb űrszemetet jutatta a világűrbe. Szakértők szerint a kísérlet miatt az űrszemét mennyisége tíz százalékkal nőtt a 200-3800 kilométer közötti magasságtartományban. Az űrszemét fele legalább 20 évig pályán marad, veszélyeztetve a jelenleg működő mesterséges holdak jelentős részét.
A műhold lelövésére vállalkozva az amerikai haditengerészetnek olyan időpontot és helyet kell választania, hogy a robbanás miatt keletkező roncsdarabok a lehető legkisebb mértékben károsítsák a Föld körül keringő műholdakat. Szakértők szerint a közel 2,3 tonnás amerikai műhold majdnem fele nem jut be a Föld légkörébe, ahol megsemmisülne, hanem szétszóródik a bolygónk körüli pályán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
