Az új becslések a korábbinál pontosabb számítógépes modelleken alapulnak, amelyeket az új-mexikói Sandia National Laboratories munkatársa, Mark Boslough készített. Boslough az Amerikai Geofizikai Egyesület éves ülésén mutatta be eredményeit, és arra hívta fel tudóstársai figyelmét, hogy a korábbi kalkulációk nem számoltak mindennel. Az eddigi modellek egy a légkörbe belépő kisebb meteor robbanását a légkör egy adott helyén történő nukleáris robbanásként kezelték, a detonáció pusztítása csak a meteor méretétől, hőmérsékletétől és a Földtől való távolságától függött. Boslough szerint a robbanás után a meteor egy darabja tovább száguld a Föld felé és alacsonyabban még nagyobb pusztítást tud véghezvinni.
Az 1908-ban a szibériai Tunguzka folyó vidéke fölött felrobbant meteor átmérője például a tudós becslése szerint a korábban saccolt 50-60 méter helyett csak 30 méter volt. A meteor száz éve 5 kilométeres magasságban robbant fel, a detonáció körülbelül 10-20 millió tonna TNT felrobbantásának felelt meg, a lökéshullám 2000 négyzetkilométernyi területen letarolta a szibériai erdőt.
A néhányszor tíz méteres aszteroidák a hangsebesség negyven-hatvanszorosával csapódnak a légkörbe, és még a felszín elérése előtt felrobbannak, így becsapódási krátert nem nagynak maguk után. A nagy súrlódás és hő miatt sokszor összelapulnak, megnyúlnak, majd darabokra szakadnak, és igen nagy területen pusztítanak. Mivel az ilyen kicsi meteorokat nagyon nehéz a jelenlegi csillagászati eszközeinkkel észlelni, van félnivalók, és ha Boslough becslése igaz, most már a kisebb aszteroidáktól is tarthatunk. "Ha egy ilyen robbanás sűrűn lakott terület fölött következik be, egymillió embert is megölhet" – fogalmazott a tudós.