A talány az ESA Cluster szondáinak új mérései alapján megoldódni látszik: a magnetoszféra belsejébe hatalmas gázörvények szállítják a Napból érkező anyag egy részét.
Mégis áttörik
Az Európai űrügynökség (ESA) négy szondája gyorsan eloszló gigantikus gázörvényt fedezett fel a Föld közvetlen szomszédságában. A 40 ezer kilométer átmérőjú örvény segítségével a Napból érkező anyag, az úgynevezett napszél elektromos töltése ellenére képes áttörni a Föld mágneses védőburkát.
A részecskék ezt követően a légkörbe zuhannak, és az ismert sarki fény jelenséget okozzák. Az eredményeiket a Nature hasábjain közlő kutatók szerint ezzel megoldódott a rejtély, hogyan törhető át bolygónk áthatolhatatlannak képzelt mágneses pajzsa.
Számíthatna az irány
A Föld mágneses mezeje, vagyis a magnetoszféra egyfajta elnyújtott védőzsákként viselkedik, amelyről lepattan az akár egymillió mérföldes óránkénti sebességgel érkező, elektromosan töltött napszél. Mivel a napszél maga is rendelkezik mágneses térrel, a két mező között kölcsönhatás jöhet létre.
Ha a napszél mágneses erőtere pontosan ellenkező irányba mutat, mint a Földé, a napszél áttörheti a magnetoszférát. Ha viszont mindkét mágneses mező egyazon irányba mutat, a védőpajzs áthatolhatatlan. 1987-ben elvégzett mérések viszont cáfolták az elgondolást: pontosan akkor jut át több napszél, ha az erőterek egy irányba haladnak.
Még nem látták az örvényt
A 2000-ben fellőtt négy európai Cluster szonda mérési adatainak segítségével sikerült megtalálni a talány nyitját. A napszél magnetoszféra melletti elhaladása során hatalmas örvények keletkeznek, amelyek a napszél részecskéit a magnetoszféra belsejébe juttatják, idézte a Space.com híroldal Hiroshi Hasegawa, a Dartmouth College kutatójának szavait.
Az örvényeket eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni, ahogy az sem tisztázott, miként vihetik be magukkal a részecskéket. A feltételezések szerint hasonlóképpen működik a folyamat, ahogy az óceánon feltornyosuló hullámok levegőt visznek magukkal a mélybe.
Az eddigi adatok alapján a hatalmas örvény kialakulása majd eltűnése 10 perc alatt végbemegy. A folyamat pedig kedvező feltételek mellett tetszőleges számban ismétlődhet, jelentette ki Hiroshi Hasegawa. Egyelőre viszont még az sem tisztázott, hogy az örvények elegendőek-e ahhoz, hogy a megfigyelt napanyag mennyiséget egymaguk a Föld közelébe hozhassák.