"Majdnem öt éven keresztül Oroszországtól fogunk függeni, és az Egyesült Államok számára szörnyűség ilyen helyzetbe kerülni." - fakadt ki Michael Griffin NASA-főnök arra reagálva, hogy az amerikai fővárosban döntés született: nyugdíjazzák a űrrepülőflottát.
A meglévő három űrsiklót 2010-ben kivonják a forgalomból, szerepüket az Orion űrhajók veszik majd át, de ezek csak 2015-től állnak munkába. Addig az amerikai űrhajósok orosz űreszközökre lesznek utalva. Bill Nelson, az amerikai szenátus NASA-ügyekben illetékes bizottságának elnöke szerint "valósággal árulásról kell beszélni, hiszen az Egyesült Államok jelentős kozmikus fölényéről kénytelen lemondani".
Amerika természetesen nem veszíti el két év múlva a vezető kozmikus hatalom státuszát. A Nemzetközi Űrállomáson megmarad a részlege, amelybe dollármilliárdokat fektetett, megmarad az oroszokét négyszeresen meghaladó műholdállománya, nagy teljesítményű rakétái, űrrepülőterei és gazdag űrhajózási-űrkutatási tapasztalatai.
A három amerikai űrsikló (Endeavour, Atlantis, Discovery) közül az első néhány hete vitte fel a Nemzetközi Űrállomásra a japán Kibo kutatólabort, ezzel Föld körüli pályára került mind az öt közreműködő - az Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Kanada és Japán - részegysége. Az űrsiklók még tizenegy alkalommal járják meg a világűrt nyugdíjaztatásukig, amelyet teljesítményi, biztonsági és pénzügyi okok indokolnak. Nem merült feledésbe a döntés kapcsán a Columbia 2003-as tragédiája sem.
Az orosz űrhajózási hivatal, a Roszkoszmosz elégedett az előállt helyzettel: 2009-2011 között hat utasszállító és három teherűrhajót szállít Amerikának. Építésük részben már megkezdődött az Enyergija mamutvállalat üzemeiben. Hétszázmillió dolláros üzletről van szó, de ez nagyjából az önköltséggel összevethető, nem is számítva a dollár árfolyamesését. A Nemzetközi Űrállomás amerikai részlegével kapcsolatos szállítási szolgáltatásokra a NASA 2,6 milliárd dollárt irányzott elő a 2009-2013 közötti időszakra.
Moszkva katonai sajtója nem tagadja, hogy az előállt helyzetet maximálisan az orosz érdekeknek megfelelően szeretnék kihasználni, egyebek között a nemzetközi problémákról várható amerikai-orosz tárgyalásokon. Amerikai rakéta orosz hajtóművel először 2002-ben emelkedett a magasba, 2007 derekán pedig több mint félszáz orosz gyártmányú RD-180-as rakétahajtóművet építettek be az Egyesült Államokban Atlas-3 és Atlas-5 típusú hordozórakétákba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
