Bár hivatalosan még nem erősítették meg, a NASA-n belüli források szerint Barack Obama egy volt vadászpilótát, Jonathan Scott Grationt fogja felkérni az amerikai űrkutatási hivatal vezetésére.
A kongói születésű Gration 2006-ban, vezérőrnagyi pozícióban szerelt le a hadseregtől, ahol több mint ezer órányi éles harci helyzetben volt része F-16-os vadászgépet vezetve, többek között 276 bevetésben Irak légterében. Később a védelmi minisztériumba került hadműveleteket irányítani (ott volt szeptember 11-én is, amikor a terroristák a World Trade Center tornyai mellett a Pentagonba is belevezettek egy repülőgépet), majd a második iraki háborúban a helyszínen irányította a légierő hadmozdulatait.
Gration semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik az űrkutatás területén, ami a NASA berkeiben rögtön ellenérzéseket generált vele szemben – főleg, mert a leköszönő igazgató, Michael D. Griffin nagyon népszerű az űrhivatal munkatársai között, petíciót indítottak, hogy maradjon. A szakmai tapasztalatlanság persze nem feltétlenül hátrány, elvégre James Webb, a NASA egyik legsikeresebb vezetője, az Apollo program atyja sem értett a csillagászathoz és az űrhajókhoz (jogász volt), mégis olyan sokat tett az űrkutatásért, hogy a Hubble-t 2013-ban leváltó új űrtávcsövet róla fogják elnevezni.
A leendő NASA-vezér az új holdraszállás lelkes támogatója, de többször felkavarta már a kedélyeket az űrhivatalban olyan nyilatkozataival, hogy le kellene állítani az Ares-1 hordozórakéták fejlesztését, és helyette a katonaságtól átvenni egy hasonló technológiát.
Az új NASA-vezetés súlyos dilemmák elé néz a holdraszállás és a Mars-expedíció előkészítése mellett is. A legnagyobb kérdés, hogy mi legyen a kiöregedő űrsiklókkal. A jelenlegi terv az, hogy amint a nemzetközi űrállomás teljesen elkészül, és nincs már égető szükség arra, hogy az űrrepülőkkel új modulokat szállítsanak fel az ISS-hez (ez 2010-ben várható), a flottát nyugdíjba küldik. Ez azt jelentené, hogy a következő generációs űrhajók elkészültéig (ez még legalább öt év) orosz űrhajók bérlésére kényszerül a NASA. A másik megoldás az űrrepülők felújítása lenne erre a pár évre, ez azonban évente hárommilliárd dolláros plusz költséggel járna.