További Űrkutatás cikkek
A szerkezet február 28-án halad el legközelebb a Jupiter mellett, ekkor 2,3 millió kilométerre lesz a gázóriás magjától. A szonda a bolygónál leteszteli a műszereit, január 8-án már megkezdte az első vizsgálatokat a tervezett 700 közül.
Meglepően felhőtlen
A New Horizons több tucat képet is készített, és ezek már megérkeztek a NASA-hoz. Az űrhivatal munkatársai szerint máris akad egy meglepetés a fotókon. A Jupiter légköre ugyanis felhőtlennek és szokatlanul nyugodtnak tűnik a bolygó Nagy Vörös Foltként ismert, állandó és heves viharokkal sújtott területétől északnyugatra. Hasonló képet mutatott erről a részről az 1979-es Voyager szonda felvétele, a Cassini 2000-ben készült fotóján viszont erős turbulencia látható.
A felfedezés nem egyezik a tudósok elvárásaival, de örülnek neki. Így ugyanis a szonda a tervezettnél jobban letekinthet a bolygó légkörébe, és talán a furcsa jelenségre is talál magyarázatot. "Persze, elképzelhető, hogy mire a szonda a közelbe ér, újra viharos lesz az a terület" – nyilatkozta a New Scientistnek John Spencer, a szonda Jupiter-vizsgálatait irányító tudóscsapat helyettes vezetője.
Farokvizsgálat
A tudósok izgalommal várják a bolygó körüli mágneses mező "farokként" ismert részének felfedezését is. Ezen a területen még nem járt semmilyen űreszköz, viszont a vizsgálatok szempontjából roppant érdekes, ugyanis a farokban rengeteg kén- és oxigénion található, amelyeket a Jupiter vulkanikus holdja, az Io köp ki. Ezeket a részecskéket a mágneses mező foglyul ejti, amit aztán a napszél nyújt farokszerűvé. A New Horizons júliusig fogja vizsgálni ezt a régiót, ezen kívül 3D-térképet készít a Jupiter ritkás gyűrűiről – a tudósok reményei szerint azt is kideríti, hogy a bolygó több tucat holdja közül melyek felelősek a gyűrűrendszer kialakulásáért. A kutatók áprilisban tervezik nyilvánosságra hozni az első elemzéseket.
A vizsgálatok azonban csak másodlagos céljai a 700 millió dolláros szondának. Mindenekelőtt azért közelíti meg a Jupitert, hogy annak erős gravitációs mezejét kihasználva sebességet nyerjen. A szonda így körülbelül 14500 km/h-val, nagyjából 84000 km/h-ra gyorsulhat fel, és így három évvel lerövidítheti a Plutóig tartó, közel 4,8 milliárd kilométeres utat.
A New Horizons így is csak 2015 júliusában fog célhoz érni, ahol a tervek szerint 10 ezer kilométerre közelíti meg a Plútót, és 27000 kilométerre a törpebolygó legnagyobb holdját, a Charont. A szerkezet e két égitest mellett a Neptunuszon túl található, több millió űrobjektumot tartalmazó tartományt, a Kuiper-övet is megfigyeli majd. "Olyan lesz, mint egyszerre ablakot nyitni a külső naprendszerekre, és a múltba, amikor 4,5 milliárd évvel ezelőtt a bolygók megszülettek" – lelkendezett Alan Stern, a szonda programjának egyik vezető tudósa.