Nem csapódott be a tunguz meteor

Új elméletet dolgoztak ki orosz tudósok az 1908. június 30-án a Föld légkörébe érkezett úgynevezett tunguz meteorról: eszerint bármi volt is a jövevény, nem csapódott a földbe, hanem elolvadt az atmoszférában.

Szimuláció

Az Orosz Tudományos Akadémiának a geoszféra dinamikáját vizsgáló intézetében a kutatók számítógépen szimulálták a máig megfejtetlen rejtélyt. A helyszínt ugyan 1927-ben kezdték vizsgálni, de máig nem találtak krátert, nem tudni pontosan, hogy aszteroid, vagy meteorit érkezett, becsapódott-e, vagy sem.

A tudósok a számítógépes modellel annyit tudtak tisztázni, hogy a test nem csapódott be, hanem elpárolgott az atmoszférában.

Vlagyimir Szevcov kutató elmondta: előbb kiszámolták a letarolt tajgából kiindulva a pusztítást okozó robbanás erejét, s arra jutottak, hogy az mintegy 10-20 megatonna trinitro-toluol (TNT) erejének felelt meg. Figyelembe vették az okozott 4,5-5-ös erejű földrengést, és a zuhanás sebességét is beszámítva már könnyű volt kiszámolni, hogy a test átmérője mintegy 50-100 méter lehetett. Kiderült: amint a test behatolt az atmoszféra sűrű rétegeibe, valójában már nem létezett, szétzúzta az aerodinamikai megterhelés.

Robbanás

Szevcov és kollégái digitális képanyagot is alkottak az adatokból, s az animációs filmen láthatóvá vált, hogy amikor a test belép az atmoszférába, még vörösen izzó levegő veszi körül, de ahogy közeledik a Földhöz, egyre kisebb darabokra hullik szét, azok elpárolognak, és már csak a csóva marad. A Föld feletti 5 kilométeres magasságban, ahol az atmoszféra lefékezi a csóvát, robbanás következik be.

A kutatók egyébként elvégezték ugyanezt abból is kiindulva, hogy üstökös érkezett, de az is elpárolgott. Vagyis továbbra is nyitott a kérdés, hogy kőből lévő aszteroid, vagy jeges üstökös okozta a pusztítást, de bizonyítást nyert, hogy nem csapódott a Földbe.

1908. június 30-án reggel 7 órakor Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között hatalmas, fénylő gömb volt látható, amelynek röptét fény- és hangjelenség kísérte. A robbanás - amelynek energiáját a Hirosimára dobott atombomba keltette robbanás ezerszeresére becsülik - 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a legelő állatokat hamuvá égette. A szemtanúk úgy látták, hogy több ezer méter magasban robbanás történt, s a robbanás helyszínétől 500 kilométerre haladó transzszibériai vasút közönsége látta a fénycsóvát és érzékelte az erős földrengést.