Az angliai St Andrews University asztronómusai a tőlünk ötezer fényévnyire levő, OGLE-2006-BLG-109L jelű csillagrendszert vizsgálva jutottak a felfedezésre. A rendszer csillaga nagyjából feleakkora, mint a Nap, a körülötte keringő bolygók közül pedig kettőt is megfigyeltek. Az egyik a Jupiterhez, a másik a Szaturnuszhoz hasonlít kísértetiesen: tömegük, sugaruk és keringési idejük aránya is olyan, mint a Naprendszer két óriásbolygójáé. Martin Dominik, az egyetem kutatócsoportjának vezetője a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a Naprendszerhez hasonló csillagrendszerek valószínűleg sokkal gyakoribbak annál, mint azt korábban hittük. "Ez a rendszer hasonló úton formálódhatott, mint a Naprendszer. Ha ez így van, a Naprendszer nem lehet egyedi jelenség az univerzumban, létezniük kell más hasonló rendszereknek és a Földhöz igen hasonló bolygóknak is" – fogalmazott.
A csillagászok eddig majdnem 300, Naprendszeren kívüli bolygót, vagyis exobolygót fedeztek fel, de a Naprendszerhez hasonló rendszert eddig nem találtak. Az exobolygók keresésében a leggyakoribb technika, amikor a bolygót a csillag előtt elhaladva figyelik meg, és a csillag fényének változásából következtetnek a bolygóra. Dominikék más jelenséget figyeltek, a szintén gyakran vizsgált gravitációs mikrolencsehatást: ennek során a távoli csillag előtt elhaladó sötét égitest rövid időre főkuszálja, vagyis felerősíti a csillag fényét.
Az ezeket a jelenségeket figyelő technológiák egyre fejlettebbek, ezért a csillagászok a gázóriások mellett egyre nagyobb eséllyel találhatnak a Földhöz vagy a Marshoz hasonló, lakható bolygót is, ami az exobolygókeresők fő célja. "Nagyon hamar meg fog ez történni" – mondta Dominik. "A mikrolencsehatással máris észre tudunk venni a Földhöz hasonló tömegű bolygókat. A következő évek igen izgalmasak lesznek." Az első Föld-hasonmást azonban biztosan nem az OGLE-2006-BLG-109L-ben fogják felfedezni, mert ez a rendszer túl messze van ahhoz, hogy ilyen kicsi bolygókat lehessen benne keresni.