Az oroszok mikrobákat visznek a Marsra

Célegyenesbe fordult az orosz űrkutatási hivatal Mars-expedíciójának előkészítése. A tervek szerint októberben indul a Phoboss-Grunt nevű, önműködő robotot szállító űrhajó, ami 2010 augusztusában áll majd Mars körüli pályára, aztán ha minden feladatát elvégezte, 2012 júliusában tér haza.

A jármű először legnagyobb rakományát, a Yinghuo-1 nevű kínai műholdat állítja pályára, ami a bolygóról készít majd képeket, és azt kutatja, hogyan, mikor és miért tűnt el a Mars felszínéről a víz. A második megálló a Mars két holdja közül a nagyobb, a Phobos. A terv az, hogy a Phoboss-Grunk leszáll a felszínre és talajmintákat vesz, amiket hazahoz, hogy a tudósok alaposabban meg tudják vizsgálni (a Marsra küldött robotok eddig a helyszínen a saját műszereikkel vizsgálták a kőzetmintákat, ami jóval kevesebb lehetőséget nyújt).

A legérdekesebb azonban a robot biomoduljának rakománya: összesen harminc, egymástól elszigetelt kémcsőben különféle mikrobákat küldenek az oroszok a Marsra. A tudósok arra kíváncsiak, hogy a Földön a szélsőséges környezeti viszonyokkal szembeni ellenállóképességükről ismert élőlények hogyan boldogulnak a Marson. Ez a kísérlet lehet egyben az első tesztje a pánspermia elméletének, ami szerint az élet mindenhol jelen lehet az univerzumban, és akár naprendszerek közötti utazással (például egy meteoriton) lehetséges bolygók megtermékenyítése, és rajtuk az élet elterjesztése. Ennek az elméletnek a továbbvitele az exogenezis teóriája, ami szerint a Földre is máshonnan érkezett az élet első csírája.

A pánspermiára eddig nem sikerült hitelt érdemlő bizonyítékot találni, az oroszok kísérlete is csak az első lehet a sorban, ami ezzel a témával a gyakorlatban foglalkozik. Ilyesfajta kísérleteket eddig csak szimulált körülmények között végeztek - a legutóbbi ilyen viszont azt mutatta, hogy a földi baktériumok kibírnák a marsi körülményeket.