A por- és gázburok mögött rejtőző, alig 1-2 millió éves Westerlund 2 csillaghalmaz az infravörös és a röntgentartományban sok érdekes dolgot elárul magáról, melyek az optikai teleszkópok számára láthatatlanok.
A körülbelül 26 ezer fényév - meglehetősen bizonytalan értékű - távolságban lévő Westerlund 2 (Wd2) csillaghalmaz nem csak nagyon fiatal kora miatt különleges, hanem azért is, mert galaxisunk legforróbb, legfényesebb és legnagyobb tömegű csillagait tartalmazza, írja a Hírek.csillagászat.hu. Tucatnyi korai O típusú csillaga mellett a legérdekesebb égiteste a WR20a katalógusjelű kettős, melyek tömege 82, illetve 83 naptömeg.
A Chandra röntgenműhold felvétele a Westerlund 2 csillaghalmazról. A WR20a katalógusjelű Wolf-Rayet kettős a fényes sárga folt a halmaz középpontjától kicsit jobbra lefelé.
A komponensek mindegyikéről sok anyag távozik csillagszél formájában. A két áramlásban mozgó részecskék ütköznek egymással, melynek eredménye erős röntgensugárzás lesz. A két komponens 3,7 napos periódussal kering a tömegközéppont körül.
A Spitzer infravörös teleszkóp felvétele a Westerlund 2 halmazról és a körülötte lévő, RCW 49 katalógusjelű por- és gázfelhőről. A négyzet azt a területet jelöli, amelyről a Chandra röntgenképe készült.
Mivel még mélyen beágyazódik abba a por- és gázfelhőbe, melyből csillagai keletkeztek, a halmaz részletei az optikai tartományban csak kevéssé tanulmányozhatók. Röntgen és infravörös tartományban azonban ezek a területek is feltárulnak előttünk. A Chandra felvételén a lágy röntgensugárzást kibocsátó területeket vörös, a közepes energiájú sugárzást zöld, míg a kemény röntgensugárzást kék szín jelzi. A halmaz egész területén megfigyelhető a diffúz röntgenemisszió, míg halmazt nagy sűrűséggel lefedő fényes pontforrások mind nagytömegű csillagok. Az RCW 49 katalógujelű felhőben még ma is intenzív csillagkeletkezési folyamatok zajlanak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
