Kisbolygó közelébe ért a Rosetta űrszonda

A négy és fél éve úton lévő szonda a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felé tart, de a Naptól körülbelül 600 millió kilométerre lévő úticélját csak 2014-ben éri el. Az eszköz és műszerei 3 hónapig hibernált állapotban voltak, az űreszköz irányítói azonban nemrég sikeresen felélesztették a szondát.

A Rosetta már kétszer elsuhant a Föld mellett és egyszer a Mars mellett is, hogy az úgynevezett hintamanőverekkel energiát nyerjen a hosszú utazáshoz. A távoli üstökös felé haladva a szonda útja keresztezi a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövezetet is, ami remek alkalmat ad a Naprendszer korai összetételét őrző kis égitestek megfigyelésére. Idén szeptember elején megvizsgálja a Steins nevű kisbolygót, majd 2010 júniusában a Lutetiát.

A Steins mellett a Rosetta 8,6 kilométer per másodperces sebességgel, alig 800 kilométer távolságban halad el. A Steins a kisbolygók viszonylag ritka E osztályához tartozik, amelynek fő alkotórészei szilikátok és bazaltok. Meglehetősen keveset tudunk róluk, ezért is esett a Steinsre a kutatók választása. A Rosetta mind a navigációs kameráival, mind az OSIRIS (Optical, Spectroscopic, and Infrared Remote Imaging System) képalkotó berendezésével megfigyeli a kisbolygót. A nyomon követés célja a Steins pályájában meglévő 100 kilométeres bizonytalanság leszorítása 2 kilométerre annak érdekében, hogy a végső megközelítés optimális pályán történjen.

A műszerek most csupán hetente kétszer rögzítik a pontszerűnek látszó égitest képét, de augusztus végétől már naponta figyelik a kisbolygót, sőt az OSIRIS már most képes felvenni az objektum fénygörbéjét, azaz a fényesség változását az idő függvényében. A követés alatt és a közelítés során elvégzett vizsgálatok céljai között szerepel a kisbolygó fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása, a forgással kapcsolatos paraméterek pontosítása, a felszín és annak a napszéllel való kölcsönhatásának tanulmányozása, valamint a kisbolygó környezetének felmérése.