További Űrkutatás cikkek
Néhány óráig a bolygónkat valaha legjobban megközelítő kisbolygónak hitték a második földi hintamanővere felé közeledő Rosetta űrszondát – írja a hirek.csillagaszat.hu.
November 9-én hajnalban, kevéssel éjfél után az amerikai Cambridge-ben található Minor Planet Center körlevélben értesítette a csillagász közösséget, hogy a két nappal korábban felfedezett 2007 VN83 jelű kisbolygó november 13-án, magyar idő szerint 21 óra 20 perckor közelségi rekordnak számító 12050 km-re halad el bolygónk mellett. Mivel ezt a távolságot a középponttól számítják, a felszínt 5670 km-re közelíti meg az égitest, ami biztonságos távolságnak számít, azonban rendkívüli megfigyelési lehetőséget jelent.
A 2007 VN83 jelű kisbolygót a Catalina Sky Survey erre a célra épített és üzemeltetett 68 cm-es, Schmidt rendszerű távcsövével fedezték fel november 7-én. Fényessége ekkor még csak 20 magnitúdó volt (a szabad szemmel láthatónál 400 ezerszer halványabb) és 3 millió km-re járt bolygónktól. Különleges mozgása miatt már ezen az estén több kontrollfelvételt készített róla Richard Kowalski, a program ügyeletben lévő operátora, majd november 8-án ismét megfigyelték. Az első pályaelemeket az angol Peter Birthwistle szintén november 8-án készített megfigyelései után tették közzé.
A mostani bolygóközi szondákhoz képest a 3 tonnás Rosetta igazi óriás
Hamarosan azonban egy orosz csillagásznak, Denis Dusenkónak feltűnt, hogy az égitest helyzete és mozgása megegyezik a november 13-ai hintamanővere felé közeledő Rosetta szondáéval. Az űreszközt 2004. március 2-án indították Kourouról egy Ariane 5 G+ rakétával és elsődleges célpontja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös. Mivel közvetlenül nem lehetett a csóvás vándorhoz irányítani a 3 tonnás szondát, hintamanőverek sorozatával gyorsítják fel. Három föld- és egy marsközelség szerepel a programban, melyek közül a második földközelség van soron november 13-án.
Erich Meyer osztrák amatőrcsillagász 15 másodperces fotója az első, 2005. március 4-ei földközelség idején készült
A Rosetta helyzete bolygónkhoz viszonyítva a mostani közelítés idején (a rajz nem méretarányos)
A félreértést egy órán belül korrigálta az MPC, a kiosztott kisbolygójelölést pedig visszavonták. Ennek ellenére a csillagászoknak érdemes lesz odafigyelni az eseményre, mivel számunkra kedvező időpontban és helyzetben fog bekövetkezni. A Föld mellett elhaladó szonda fényessége november 13-án este elérheti a 9,5 magnitúdót, vagyis kisebb távcsövekkel is látható lesz. A legnagyobb közelítés idején percenként egy fokot fog elmozdulni az égbolton, ami a Hold látszó átmérőjének kétszerese. Ekkor szemmel láthatóan haladni fog a csillagok közt. A déli tengerek fölött elhúzó űreszköz pontosan két éves keringési idejű pályára áll, hogy 2009. november 13-án végső lendületet kapjon bolygónktól a Csurjumov-Geraszimenko megközelítéséhez, amelyre 2014 májusában kerül sor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
