Repülő csészalj alakú a Szaturnusz két holdja

Meglepő képeket készített a Cassini űrszonda a Szaturnusz két holdjáról. Az Atlas és Pan nevű holdakat még a Voyager fedezte fel a nyolcvanas évek elején, furcsa alakjukra azonban csak most, a Cassini nagyfelbontású műszerei derítettek fényt. A 33, illetve 39 kilométer átmérőjű holdakon 6-10 ezer méter magas hegyláncok vonulnak körbe az egyenlítők mentén, a klasszikus sci-fi filmekből ismerős repülő csészealj formát kölcsönözve az égitesteknek.

A szokatlan forma kialakulását magyarázhatná az extrém gyors tengely körüli forgás, azonban a Cassini adatai azt is megmutatták, hogy egyik hold sem pörög túl gyorsan: mindkettőnek nagyjából 14 órába telik egy teljes fordulat (vagyis 14 órából áll egy nap a felszínükön). Feltűnő viszont, hogy a holdak a Szaturnusz gyűrűiben helyezkednek el, és az óriás hegységek éppen párhuzamosak a gyűrűk síkjával. A Space Science Institute csillagászainak a Science magazinban megjelent tanulmánya szerint a holdak gravitációja a gyűrűk részecskéiből gyűjtögette össze a hegységek anyagát, ami a tömegük felét-harmadát teszi ki.

Ez azért különösen érdekes, mert a Naprendszer születésekor a Nap körüli porgyűrűből hasonlóképpen jöttek létre a bolygók, köztük a Föld is. Hasonló gyűrűket fedeztek már fel bolygók, csillagok, sőt, fekete lyukak körül is. A csészealj alakú holdak további vizsgálata eloszlathatja a Szaturnusz gyűrűinek kialakulása körüli homályt is, a jellegzetes képződmény eredetére ugyanis vagy féltucat bizonyítatlan teóriája van a csillagászoknak.