További Űrkutatás cikkek
Hamarosan elfogy a hélium a Spitzer űrtávcső hűtőrendszeréből, ezért kevesebb szín lesz a távoli csillagokat ábrázoló képeken. A csillagászok már készítettek egy felvételt arról, hogy milyen lesz a kétszínű világegyetem, írta meg a Magyar Csillagászai Egyesület híroldala.
A csillagászati megfigyeléseknél használt digitális kamerák szürkeárnyalatos képeket rögzítenek, de a kiolvasásnál egy szoftver minden képponthoz hozzárendel egy számértéket az adott pixelre leképezett keskeny hullámhosszú - nem látható fények - intenzitásáról. A csillagászok meghatározott alapelvek szerint helyettesítik a nem látható fényeket látható színekkel, a szoftver által rögzített intenzitási érték alapján. Csak így jöhetnek létre azok a csodálatos felvételek, amelyeken szabad szemmel láthatóak azok az eltérések, amiket csak műszerekkel érzékelhetünk.
A Spitzer által az RCW 49 katalógusjelű csillagkeletkezési területről 2003. december 23-án készített infravörös felvételek közül négy felhasználásával előállított színes felvétel. Jól elkülöníthetők a központi részen az idősebb csillagok (kék), a gázszálak (zöld) és a poros részek (rózsaszín).
A Spitzer űrteleszkóp két kamerája az infravörös tartomány hét hullámhosszában képes adatokat rögzíteni. Ezekből kell aztán létrehozni a mutatós képeket. A Spitzerrel dolgozó kutatók 2004-ben már publikáltak egy képet a déli égbolt Centaurus csillagképében megfigyelhető, tőlünk 13700 fényév távolságra lévő, porban gazdag csillagkeletkezési területről, aminek RCW 49 a katalógusjele. Ez a kép négy infravörös csatorna (3,6 mikron - kék, 4,5 mikron - zöld, 5,8 mikron - narancs, 8 mikron - vörös) kombinációjával jött létre.
Az RCW 49 most közzétett új képe a korábbi négy színcsatorna helyett csak kettőt használ, melyekkel a detektorok két legrövidebb hullámhosszú (3,6 és 4,5 mikron) képét montírozták. Az eljárás során a 3,6 mikronos képhez a cián, míg a 4,5 mikronoshoz a vörös színt rendelték. A 4,5 mikronos hullámhosszon a forró hidrogénfelhők sugárzása nagyon erős, így ezt a képet a hidrogént jelző vörös szín dominálja a körülbelül 2200 csillag és szerves molekulák sugárzása mellett, melyek mind a négy-, mind a kétcsatornás képen láthatók.
A 2003-ban készült felvételek közül csak a két legrövidebb hullámhosszút felhasználva az RCW 49 némileg más arcát mutatja, mint a négy csatornából előállított képen. Ezen a montázson a területet a vörössel ábrázolt forró hidrogén dominálja, ami a korábbi képen kevésbé volt hangsúlyos.
Azért készítettek új képet, mert 2009-ben elfogy a Spitzer detektorainak hűtésére használt folyékony hélium, és azok túlságosan melegek lesznek a távoli infravörös hullámhosszokon történő megfigyelésekhez. A 3,6 és 4,5 mikronos tartományban azonban továbbra is tudnak dolgozni. Az RCW 49 esetéhez hasonló vizsgálatokkal a kutatók tehát képet tudnak alkotni a teleszkóp és az érzékelők jövőbeni teljesítményéről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
