Azt követően, hogy a Columbia űrsikló tavaly februárban a visszatéréskor felrobbant, repülési tilalmat vetettek ki az űrrepülőgép-flottára. "Repülési tervünkön tüntették fel a start és az összekapcsolódás dátumát" - fűzte hozzá újságírók előtt Saripov. Beszámolója szerint amerikai társával, Leroy Chiaóval a texasi Houstonban lévő űrközpontban különleges kiképzésen arra készítették fel őket, hogy miként fogadják az űrrepülőgépet és miként nyújtsanak segítséget érkező kollégáiknak.
Szerelési munkák
Az amerikai asztronauta elmondta: a Discovery hét űrhajóssal vág neki az útnak. Olyan feladatsort hajtanak majd végre, amelynek értelmében az űrrepülőgép szárnyszerkezetének az esetleges meghibásodásának a javítási munkáit gyakorolják a Föld körüli pályán az űrállomással összekötve keringve. A Columbia tragédiáját ugyanis az okozta, hogy a baloldali szárnyán az indításkor rés keletkezett, majd amikor az űrrepülőgép visszalépett a bolygónk sűrű légrétegébe a felforrósodott levegő azon keresztül behatolt az belső terébe.
Chiao közölte, hogy ők pedig - az űrállomáson hat hónapig dolgozó űrhajósok - manipulátorkarral segítik a külső teszteket, de szükség esetén ők is besegítenek a világűrbeli szerelési munkákba. A Discovery ezért nekik is szállít ennek a tevékenységnek a végrehajtására alkalmas szkafandert.
Saripov és Chiao emellett még a kikötéskor videokamerával fényképez az űrsiklót, hogy megállapíthassák: nem sérültek-e meg annak hővédő csempéi. A Discovery űrhajósai várhatóan háromszor lépnek ki a nyílt világűrbe a gyakorlatok elvégzésére.
Szünetel az építés
Túl azon, hogy a Columbia 2003. február 1-jén bekövetkezett lezuhanása hét űrhajós - öt férfi és két nő - tragikus halálát okozta, azzal a következményekkel is járt, hogy fel kellett függeszteni a Nemzetközi Űrállomás építését. A nehéz és nagyméretű szerkezeti elemek, modulok ugyanis csak űrrepülőgépek rakterében voltak szállíthatóak.
A Föld körül majd 400 kilométeres magasságban keringő űrállomás háromról kétfősre csökkentett állandó legénységének a cseréjét azóta orosz Szojuz űrhajókkal, az ellátmányok eljuttatását pedig az ugyancsak orosz Progressz ember nélküli teherűrhajókkal oldják meg.