Modernizálják az űrruhákat

Most még korai lenne az új űrruhák kinézetéről beszélni, már csak azért is, mert az amerikai űrhivatalnak nem is kinézettel van baja, hanem inkább a szerkezet súlyával és méretével. A Nasa egyszerre akar csúcstechnológiás alkatrészeket és alacsony fenntartási költséget, Jeff Williams veterán űrhajós szerint azonban nem könnyű eltalálni az arany középutat.

Kényelmes, de nehéz

Az ellen is védjen

Az orosz űrruha viszonylag olcsó, és néhány használat után a kukába dobható, viszont nem eléggé rugalmas, kényelmetlen. Ezzel szemben az amerikai űrruhában hosszú ideig kényelmesen lehet dolgozni, de a szkafander hátizsákkal együtt több mint százhúsz kilogrammot nyom, ráadásul az összetett szerkezet elég drágán fenntartható. A Nasa legfontosabb célja, hogy az új ruhák kisebbek és könnyebbek legyenek, és hogy ennek köszönhetően az űrhajósok könnyebben tudjanak majd mozogni. A mérnökök azt szeretnék, ha a ruha és a hátizsák száz kilogrammnál könnyebb lenne, ezért pillekönnyű kompozit anyagokat használnak majd, a hátizsákok méretét meg a modernebb elektronikával csökkentik.

Most az űrsikló legénysége kényelmesebb narancssárga űrruhát hord a fellövéskor, és csak az űrsétára induló asztronauták öltik magukra a fehér űrruhát. Az új űrruhának azonban már olyan kényelmesnek kell lennie, hogy a kilövések során, az űrállomáson, a Holdon és a Marson egyaránt ezt hordhassák az űrhajósok. A ruhának szélsőséges forróságban és hidegben is védenie kell az űrhajóst, távol kell tartania a sugárzást, és nagyon alacsony feszültségen is működnie kell, mert a ruha oxigéndús légkörében egy parányi szikra könnyen tüzet gyújthat.

A Nasa egy éven belül megköti a gyártási szerződést, az első prototípusok 2010-re készülnek el, 2012-re bevizsgálják a ruhát, és így az Orion 2014-es útján már biztosan ezt hordják majd az asztronauták. Szerencsére ma már egyszerűbben kifejleszthetők a ruhák, mint az űrkorszak kezdetén, az 1960-1970-es években, amikor még papíron kellett lerajzolni a terveket. Ma az űrruhákat még az első prototípusok legyártása előtt többször áttervezik számítógépen, ráadásul a mérnökök felhasználhatják az elmúlt évtizedek tapasztalatait, mondta a CNN-nek Joe Kosmo, aki a Mercury, Gemini, Apollo, Skylab és az űrsiklók idején is részt vett az űrruhák tervezésében, bevezetésében.