A Tejútrendszer középpontjának 300x115 fényéves térségét láthatjuk a kompozit infravörös képen. A csillagvárosunk centrumáról készült panoráma az eddigi legélesebb felvétel a néhány mikronos hullámhosszakon. A Hubble NICMOS (Near Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer, azaz közeli infravörös kamera és több-objektum spektrométer) műszerének felbontása lehetővé tette a mindössze húsz Naprendszer méretű részletek feloldását a 26 ezer fényévre lévő régióban. A NICMOS mozaikja 144 Hubble-keringés alatt készült 2304 egyedi kép felhasználásával, 2008. február 22 és június 5 között. A kép színeit a Spitzer IRAC (Infrared Astronomy Camera, azaz infravörös csillagászati kamera) műszerével készült archív felvételek adják a különböző hullámhosszakon.
Galaxisunk középső területeit sűrű por- és gázfelhők takarják el a látható tartományban, infravörösben viszont feltárulnak a részletek: örvénylő struktúrák, nagytömegű csillagok, fiatal csillaghalmazok, világító gázfelhők és sötét porfelhők egyvelege. A mágneses tér terelheti a plazma anyagát a bal felső sarokban lévő Arches vagy Ívek halmaz felé, míg a bal alsó sarokban látszó Quintuplet vagy Ötös halmazból áradó nagy energiájú csillagszelek erodálják a csillagközi anyagot, kialakítva ezzel a hatalmas oszloppilléreket. A Tejútrendszer közepét jelölő Sagittarius A-t övező központi halmaz masszív csillagai a jobb alsó sarokban láthatóak. Meglepő eredmény, hogy a halmazokon kívül is, azokkal nem társulva is számos nagy tömegű csillagot figyeltek meg a szakemberek, ami egyelőre még magyarázatra szorul.