Sivatagi vízmosásokhoz hasonló alakzatok szabdalják a Szaturnusz egzotikus holdjának felszínét. A metáneső viszont nem szelíd csapadék, hanem pusztító ár formájában érkezik.
A Szaturnusz Titán nevű holdján néhány száz évente fordulnak elő monszunhoz hasonlatos esőzések, mégpedig folyékony metánból. Erre a következtetésre jutottak amerikai csillagászok a Cassini űrszonda radarképein alapuló újabb számítások nyomán.
A felvételeken felismerhető sötét folyóagyak olyan tipikus jegyeket mutatnak, amelyek a kutatók szerint heves áradásokra utalnak. Az elmélet szerint a Titán felszínét a metáneső nem szelíd rendszeres csapadék formájában mossa, mint ahogy korábban gondolták, írta a wissenschaft.de híroldal.
Mint rendesen a víz
A sűrű Titán-légkör mintegy öt százalékát szénhidrogén, közelebbről metán alkotja. A tudósok már hosszabb ideje sejtették, hogy a hold felszínén a metán olyan körforgásban jár, mint a Földön a víz. Felhőkben gyülekezik, csapadékként kerül a felszínre, majd ismét elpárolog.
Ezt a feltételezést erősítették a Titán felszínén felfedezett sötét csatornák, amelyek formájukban és elágazásaikkal a földi folyókra emlékeztettek. Ráadásul a Titán déli sarkvidékén tengerhez hasonlatos struktúrát fedeztek fel.
Bár ezek a felszíni jegyek geológiai szempontból igen frissnek tűnnek, mostanáig nem sikerült igazolni, hogy valóban folyékony metán folyik a csatornákban.
Árulkodó görgeteg
Az Arizona egyetemen dolgozó Ralph Lorenz és munkatársai újabb elemmel egészítették ki a magyarázatot. A kutatók felfedezték, hogy néhány feltételezett folyóág végét háromszög alakú meredélyek szegélyezik, amelyeket kis kövek borítanak.
A geológusok hasonló formációkat a földi sivatagok folyóágyaiból ismernek. Ezek a vízmosások az év nagy részében szárazak, időnként viszont nagy mennyiségű víz árasztja el őket. A hasonlóság arra utal, hogy a Titánon a csapadékminta is hasonlóan alakul, következtettek a kutatók.
Elképzelhető, hogy a Titán felszínén a hosszú száraz időszakot heves metánzivatarok váltják fel, amelyek a csatornákat elárasztják, majd a csapadék rövid időn belül ismét eltűnik.
Eshet az eső
Az elméletet a folyóágyak kanyargós vonulata és kevés elágazása is alátámasztja. Ezek a jegyek szintén jellemzőek a sivatagi vádikra, amelyek rövid, de heves esőzések során keletkeznek, írta Ralph Lorenz a Science szaklapban megjelent összefoglalójában.
A Cassini eredményeivel dolgozó kutatók ezen kívül úgy vélik, a felhőalakzatok megfigyelése során elsőként sikerült közvetlen bizonyítékot szerezniük a csapadék jelenlétére.
Azt követően, hogy mintegy 44 kilométeres magasságban gyorsan kialakult egy felhőréteg, a magasság viszonylag gyorsan, alig fél óra leforgása alatt 10 kilométert esett. Erre a jelenségre a kutatók szerint csakis az eső lehet a magyarázat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
