Jules Verne két regényében a világűrbe repítette olvasóit: a Holdra és a Hold köré, így az űreszközök gyártásával foglalkozó olasz-francia cég őt használja teherűrhajója népszerűsítésére.
Hogy méltóképp emlékezzék meg a nagy francia kalandregényíróról, a cég úgy döntött, hogy az első európai fejlesztésű, automata üzemmódban működő teherűrhajóját (ami az orosz Progresszek európai változata) Jules Verne-ről nevezi el és januárra tervezett útjára Verne-kéziratokat is visz magával a Nemzetközi Űrállomásra.
A Földről a Holdra (az átlagos távolság 384 ezer 300 kilométer) gyalog 8 év 282 nap alatt lehetne eljutni - írta Verne, hozzáfűzve, hogy ugyanez az út egy óránkét 60 kilométeres sebességgel robogó gyorsvonattal 9 hónapig tartana, de a fény sebességével már 1 és egynegyed másodperc alatt eljuthatnánk bolygónk égi kísérőjére.
A Jules Verne teherűrhajó két hét alatt éri el majd a Föld körül keringő űrállomást, majd miután rakományát az űrhajósok átpakolták az ISS rakterébe, a Progresszekhez hasonlóan a Jules Verne is visszatér, hogy Föld sűrű légterébe érve darabjaira szakadjon és elégjen. Az irodalmi alapanyagokat Piero Gondolo della Riva szolgáltatja, aki már négy évtizede gyűjti szenvedélyesen a Verne-kéziratokat, de azzal a kikötéssel, hogy az értékes dokumentumoknak csak a másolata juthat el a világűrbe.