További Űrkutatás cikkek
Egy új kutatás szerint a Tejútrendszeren kívüli galaxisok gömbhalmazai nem ugyanúgy keletkeznek minden csillagvárosban, létrejöttük módjában nagy szerepe van a tágabb kozmikus környezet tulajdonságainak is.
A Hubble Űrteleszkóp ACS (Advanced Camera for Surveys) műszere segítségével egy nemzetközi kutatócsoport több mint 11 ezer gömbhalmazt azonosított a tőlünk mintegy 54 millió fényévre található, körülbelül kétezer galaxist tartalmazó Virgo-halmazban. Az általában 5 milliárd évnél idősebb objektumokból álló mintát száz, különböző méretű, alakú és fényességű csillagvárosban sikerült összegyűjteni, melyek között megtalálhatók a leghalványabb törpegalaxisok is.
A kutatás vezetője, Eric Peng (Peking University) szerint az ACS kiemelkedő felbontóképessége kellett ahhoz, hogy meg tudják különböztetni a Virgo-halmaz galaxisainak gömbhalmazait a Tejútrendszer csillagaitól, illetve a sokkal távolabbi háttérgalaxisoktól. Ez földi teleszkóppal nem lett volna lehetséges, a Hubble segítségével azonban a vizsgált területek idős csillaghalmazainak 90 százalékát sikeresen azonosították. A kutatás egyik fő motiváló tényezője az a hosszú ideje ismert probléma volt, mely szerint a Virgo-halmaz központjában helyet foglaló M87 óriás elliptikus galaxisban sokkal több gömbhalmaz található, mint az ezen objektumok keletkezésére vonatkozó mai elképzelések alapján várható lenne.
Négy a Virgo-halmaz száz galaxisából, melyekben a felmérés során sikeresen azonosítottak gömbhalmazokat. [NASA, ESA, E. Peng (Peking University)]
A kutatócsoport egyik tagja, Patrick Cote (Herzberg Institute of Astrophysics, Victoria) szerint a Virgo-halmaz központi tartományaiban (egészen körülbelül 3 millió fényév távolságig) elhelyezkedő törpegalaxisok több gömbhalmazt tartalmaznak, mint a középponttól távolabb található hasonló objektumok. A tipikus számok néhány tucattól a százas nagyságrendig terjednek, de ezek meglepően nagyok a gazdagalaxisok kis tömegéhez képest. Ezzel ellentétben a halmaz külső régióiban található törpegalaxisok gömbhalmazainak száma nagyon csekély.
A centrum közvetlen környezetét vizsgálva azt találták, hogy az M87 130 ezer fényéves körzetében lévő galaxisokban szintén alig található gömbhalmaz, ami Peng szerint azt jelenti, hogy ezeket az óriásgalaxis elszipkázta, s így hozzájárultak annak anomálisan magas gömbhalmaztartalmához. Az M87 által elkövetett galaktikus kannibalizmust a gömbhalmazok kémiai összetételének analízise is alátámasztja. Az M87 galaxisban ugyanis körülbelül háromszor annyi fémszegény, mint fémben gazdag gömbhalmaz van. Ez pedig Peng szerint azt jelentheti, hogy az előbbiek a közeli törpegalaxisokból származhatnak, melyek gömbhalmazai szintén fémekben szegények. (A csillagászati terminológiában fémnek nevezünk minden elemet a hidrogénen és a héliumon kívül.)
A gömbhalmazok tanulmányozása nagyon fontos a galaxisok keletkezésével egy időben bekövetkező korai, intenzív csillagkeletkezési folyamatok megértése szempontjából. Peng elképzelése szerint a Virgo-halmaz középpontjában egy viszonylag kis térfogatban rövid ideig nagyon intenzív csillagkeletkezés zajlott, sokkal nagyobb hatásfokkal, mint a halmaz külső részein. Elképzelhető, hogy ezen folyamat hajtómechanizmusa a halmazban található sötét anyag gravitációs összeomlása, ami a nagyobb sűrűség miatt gyorsabban következett be a centrális részeken, mint a külső övezetekben. Az M87 pontosan a halmaz közepén található, így gömbhalmazainak nagy része valószínűleg a galaxishalmaz történetének nagyon korai szakaszában jött létre. A centrumtól távoli törpegalaxisok alacsony gömbhalmazszámának oka pedig az lehet, hogy ezek sokkal kisebb tömeggel keletkeztek, így egy idő után szét is szóródtak, csillagaik összekeveredtek a környező csillagokkal, s ma már nem mutathatók ki.
Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journalban jelent meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
