A Voyager 1 1977 szeptemberében startolt. Az űrszonda hosszú évek óta azonos sebességgel, másodpercenként kereken 17 kilométert megtéve halad. A JPL közleménye szerint a több mint 14 milliárd kilométeres távolság minden eddigi rekordot felülszárnyal. Ha a NASA a Voyager program folytatása mellett dönt, a szondával 2020-ig lehet tartani a kapcsolatot.
Áttöri a rétegeket
A NASA szerint a szonda a Naptól legtávolabb keringó bolygó, a Plútó pályáján túl már elérte a Naprendszer határrégiójának kezdetét. Ezt a csillagászatban a terminációs sokk néven ismerik. Bár közelebbről senki sem tudja, hogyan is festhet a gyakorlatban, az elképzelések szerint a szondának a földi hangrobbanás analógiájára át kell törnie az egyre lassuló plazma hullámain.
A határterületen a napszél sebessége hirtelen a töredékére, óránként 2,4 millió kilométerre esik vissza. Ennek oka, hogy a töltött részecskék elérik a csillagközi plazmát, és eközben lefékeződnek, írta a SciScoop híroldal.
Tíz év múlva érhet ki teljesen
A NASA az elmélet megerősítéseként értékeli, hogy a Voyager 1 a mágneses tér hirtelen erősődését és a napszél sebességének csökkenését regisztrálta. Az eredményeket hasonlóan értelmezik az Iowa egyetem kutatói is. Szerintük a Voyager 1 tavaly december 16-án lépett be a Naprendszer határterületére.
A Voyager 1 most a heliopauza nevezetű határvonal felé közeledik. Ezt tekintik a Naprendszer tényleges határának, ahonnan a napszél már nem jut tovább. A heliopauza Naptól való pontos távolsága mindmáig ismeretlen. Az Iowa egyetem kutatói abból indulnak ki, hogy a Voyager 1 útja háromnegyedénél tart, és 10 év múlva éri el a heliopauzát.