Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Miért Floridából lőtték fel az űrsiklókat?

Megérkeztünk Houstonba, de mielőtt elkezdjük feldolgozni az utolsó űrsiklóküldetés helyi fejleményeit, szeretnénk tisztázni, hogy miért Floridából indítják az űrsiklókat. Az űrsiklóprogramban szinte minden második startot halasztani kellett, az esetek jelentős részében az időjárás miatt. Az Atlantis pénteki indítása is majdnem meghiúsult. Mégis a Kennedy Űrközpontból indították az űrsiklókat, sőt a Mercury-, Gemini- és Apollo-program emberes űrrepüléseit is. Felmerül a kérdés: Miért választotta a NASA Cape Canaveralt indítóhelyül? Miért nem olyan helyszínt, ahol kevesebb a vihar?

Az egyik fő ok a biztonság: Floridából indulva egy űrhajó nem repül lakott terület fölött, így ha végzetes műszaki hiba történik és a gép lezuhan, nem veszélyezteti a lenti embereket. Ezt figyelembe véve szóba jöhetne például Kalifornia is, viszont onnan nyugat felé kellene indítani az űrhajót. Ha azonban keleti irányban történik a start, a Föld forgása is „lendít” kicsit a fellőni kívánt járművön, ami azt jelenti, hogy nem kell olyan erős rakétát tervezni, mintha nyugat felé indítanák az űrhajót.

A keleti part államai közül Florida közel van az Egyenlítőhöz, ez újabb jó pont. A Föld felszíne az Egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel (mint ahogy egy körhinta széle is gyorsabban forog, mint a közepe), ezért a fent említett lendítő hatás az Egyenlítőhöz közeledve erősödik. Léteznek amerikai térségek, amik még közelebb találhatók az Egyenlítőhöz – például Hawaii és több sziget, ezek viszont már túlságosan kiesnek. Egyébként a legjobb hely rakétaindításhoz az európai űrügynökség Francia Guyanán található központja, ami csupán öt fokra van az Egyenlítőtől. Bajkonur pedig ebből a szempontból kimondottan rossz helyszín, de az orosz űrközpont megépítésekor fontosabb volt, hogy titokban tartható és ellenőrizhető helyet találjanak. Az Egyenlítőtől való távolság problémáját a szovjetek eleinte igen egyszerűen oldották meg: erősebb rakétát építettek, mint az amerikaiak.


View STS-135 in a larger map

Floridán belül Cape Canaveral, illetve a Merritt-sziget pedig azért volt jó választás, mert bár szinte lakatlan volt, a közelben működött a légierő és a haditengerészet egy-egy támaszpontja. „Semmi nem volt ott a szigeten, de jó logisztikai lehetőségei voltak. A hadsereg miatt megvoltak az utak, mégis azt lehetett építeni, amit csak akartak” – magyarázta egy interjúban a Scientific Americannek Roger Launius, a Smithsonian űrtörténeti múzeumának kurátora.

Florida tehát több szempontból is ideális volt űrsiklóstarthelynek, még ha sűrűk is arrafelé a viharok. Az időjárás másodlagos tényező, és egyébként sincs olyan hely a Földön, ahol az időjárás ne okozhatna gondot egy űrhajó startjánál.

És most tessék megkapaszkodni: Jules Verne műfajtörténeti sci-fi klasszikusa, alapvetése, alfája és omegája, az 1865-ben megjelent Utazás a holdba című regény tartalmazza az alábbi fametszetet, ami Florida térképét mutatja.

Forrás: Jules Verne: Utazás a Holdba - Utazás a Hold körül. Fórum könyvkiadó, Novi Sad, 1961.
Forrás: Jules Verne: Utazás a Holdba - Utazás a Hold körül. Fórum könyvkiadó, Novi Sad, 1961.

Verne nyilvánvalóan a jövőbe látott, amikor tudományos-fantasztikus regényének gentleman hőseit a Hold irányába lövő ágyút Cape Canaveraltól alig pár köpésre, az Okeechobee-tó déli csücskéhez helyezte. Az már csak hab a tortán, hogy az első embereket az űrbe juttató ágyú neve Columbiad – ami csaknem ugyanaz, mint az első űrrepülésre képes űrsikló neve, közös nevezőjük természetesen Amerika felfedezője, Kolombusz.