Fejjel lefelé, farokkal előre jön vissza az űrsikló

Július 21-én véget ér az űrsiklókorszak, az Atlantis utoljára fogja végrehajtani a visszatérés előtti fékezőmanővert, a deorbitot. A deorbit nagyjából a landolás előtti kilencvenedik percben kezdődik, az űrsikló ekkor háton és farokkal előre áll. A pilóta és a parancsnok néhány percre bekapcsolja a fékezőhajtóműveket, amivel az orbitális pálya tartásához szükséges 28 ezer kilométer per órás sebesség alá lassítják az űrsiklót.

Ezt követően az űrhajósok a farka körül átfordítják és negyvenfokos állásszögű helyzetbe hozzák a gépet, ebben a helyzetben ugyanis az űrsikló nem pattan le a Föld légköréről, hanem belép az atmoszférába. Miuztán az Atlantis a légkör felső rétegébe csapódik, már a légkör is lassítja. Ezután széles S-fordulókkal csökkentik a gép sebességét – írja az Űrvilág.hu.

Az űrrepülőgép nagyjából 60-70 kilométeres magasságban, 21,6 ezer kilométer per órás sebességnél kezd el jelenősen lassulni, és ebben a magasságban izzik fel legjobban a burkolata, több ezer Celsius-fokra (a Columbia űrrepülőgép katasztrófája idején ettől a forróságtól nem tudta megóvni a sérült hővédő pajzs az űrhajósokat).

További S-fordulók után az űrrepülőgép vitorlázva megközelíti a leszállópályát, és miközben tovább veszít a magasságából, tesz egy kört, hogy az űrhajósok könnyebben a pálya felé manőverezhessék. A földet érés előtt körülbelül két perccel a sebesség a hangsebesség alá cskökken, előidézve egy kettős hangrobbanást. Landoláskor már csak 350 kilométer per óra az űrsikló sebessége, ezután már fékezőernyők lassítják le a gépet.

A hazatérés időjárási feltételeit szigorúan veszi a NASA, mert nem akarja, a szükségesnél nagyobb mértékben kockáztatni a légkörbe való belépéskor amúgy is nagy megterhelésnek kitett űrsiklót. Az irányítók csak akkor adhatják ki a parancsot a deorbitra, ha nincsenek viharok a leszállóhely 55 kilométeres körzetében. Az ellenszél sebessége legfeljebb 46, a hátszélé 18, a keresztszélé pedig 28 kilométer per óra lehet.

A floridai Kennedy Űrközpont felett gyakran nem adottak ezek a feltételek, különösen a nyári hurrikánszezonban, ilyenkor a NASA egy-két nappal elhalasztja a landolást. Ha ezután is kedvezőtlenek a feltételek, az űrsikló leszállhat a kaliforniai Edwards Légitámaszponton is, de ezután több mint egymillió dollárba kerül az űrsikló átszállítása Floridába, ezért az űrhivatal, ha teheti, a Kennedy Űrközpontba próbálja hazahozni az űrsiklót.

Az űrsiklóprogramban eddig nagyjából egy tucat küldetés során kellett elhalasztani a landolást. A rekordot az Endeavour űrrepülőgép tartja, 2002 decemberében négy napot vesztegelt, mielőtt hazatérhetett volna. Az Atlantis utolsó küldetésének tervezett végére, helyi idő szerint csütörtök reggelre egyelőre kedvező időt jósol a meteorológia, mi is nagyon szorítunk, hogy ne történjen halasztás (pénteken már repülünk haza).