Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Magánűrhajók jönnek az űrsiklókorszak után

2011.07.22. 22:20
Lepörgött az űrsiklóprogram, a következő 4-5 évben az Egyesült Államoknak nem lesz saját járműve, amivel asztronautákat szállíthatna a világűrbe. Ezt a feladatot hamarosan magánűrhajók veszik át, miközben a kutatóknak új feladatokra kell felkészülniük: a távoli bolygók meghódítására.

Volt már olyan átmeneti időszak a NASA életében, amikor nem tudott embert szállítani a világűrbe. Az Apollo-korszak 1975-ben véget ért, és hat évet kellett várni a Columbia fellövésére, ami új korszakot nyitott az amerikai űrkutatás történetében. Az űrsiklókkal gyakran és olcsón lehetett kijutni az űrbe. A Challenger katasztrófája után is fontos változás történt, 1987-től magánvállalatokat is megbíztak áruszállítási munkákkal. Azóta is ezek a cégek lövik fel a katonai, tudományos és kereskedelmi műholdakat.

Most véget ér az űrsiklók korszaka, a következő évtizedek a mély űr felfedezéséről szólnak majd. A NASA-nak ehhez új eszközöket kell kifejlesztenie, hiszen minden eddiginél nagyobb távolságra kell eljuttatnia űrhajóit. Szükség lesz néhány igazán bika rakétára, és olyan űrkapszulákra, amelyekben hosszú időre elegendő élelmiszer fér el.

Újabb lehetőséget kapnak a magánvállalatok is, az áruszállítás után a személyszállításba is beszállhatnak. A NASA átmenetileg oroszoktól bérelt Szojuz és Progressz űrhajókkal közlekedik az űrben, de néhány év múlva már amerikai cégek juttathatják el az asztronautákat az ISS-re és más, Földhöz közeli helyekre.

CST-100
CST-100

A Boeing és a Bigelow Aerospace fejleszti a CST-100 űrkapszulát, ami 2015-re készül el. A repülőgyártó Boeinget mindenki ismeri, de mit keres az űrben a hotelmágnás Robert T. Bigelow? Az amerikai vállalkozó azért szállt be az űriparba, mert ő szeretné megnyitni a világ első űrbéli szállodáját, és a vendégek szállítását is meg kell oldania. A CST-100 fedélzetén heten férnek el, a mérete még nem ismert. Állítólag az Apollo parancsnoki moduljánál nagyobb, az Orionnál kisebb lesz.

Állítólag a DC-X ihlette a New Shepard dizájnját
Állítólag a DC-X ihlette a New Shepard dizájnját

Már folyamatban van a New Shepard űrhajó fejlesztése is, amellyel szintén turistákat akarnak a világűrbe juttatni. A New Shepard álló helyzetben emelkedik el a földtől, és ugyanígy landol. A fejlesztőcég a Blue Origin, amelynek tulajdonosa Jeff Bezos, az Amazon.com alapítója. Még nem mutattak fel komoly eredményeket, de Bezos már megvett egy nagyjából 700 négyzetkilométeres birtokot Texasban, ahol elegendő hely van az űrhajó tesztelésére.

Dream Chaser
Dream Chaser

A kereskedelmi űrrepülők fejlesztésére szánt támogatási pénzekből a Dream Chaser kapta a legtöbbet: a projektet 20 millió dollárral támogatta a NASA. A hét ember szállítására alkalmas repülő egy NASA által kifejlesztett prototípus továbbfejlesztett változata lesz. A Dream Chaser projekt teljes költsége elérheti az 1 milliárd dollárt. A repülőt Atlas V rakétával juttatják el a világűrbe.

Az első működőképes Dragon
Az első működőképes Dragon

Mindenki másnál előrébb tart a munkával a SpaceX, a kaliforniai cég ugyanis 2010 decemberében a világon elsőként állított Föld körüli pályára egy űrkapszulát. A Dragon névre keresztelt modulban heten férnek el, a hőpajzsát úgy tervezték meg, hogy egy holdutazásról visszatérve is be lehessen lépni fele a Föld légkörébe. A SpaceX vezérigazgatója Elon Musk, aki a PayPal eladása után kezdett űrtechnológiával foglalkozni.

Amíg a magánűrhajók a Föld közelében rohangálnak, addig a NASA arra keres választ, hogy az emberiségnek mi dolga van a világűr távolabbi régióiban. Az emberek életben maradnak minden földi támogatás nélkül? Van bármilyen haszna az űr meghódításának?

Ha mindkét kérdésre igen a válasz, akár űrbéli lakótelepek is létrejöhetnek más bolygókon. Ha mindkét kérdésre nem a válasz, akkor a távoli világűr olyan lesz, mint a Mount Everest, ahol senki sem él, és kevesen látogatják – mondta Scott Pace, a George Washington Egyetem űrpolitikai intézetének vezetője.

Ha életben lehet maradni az űrben, de nem éri meg, akkor olyan kutatóbázisok jöhetnek létre, mint amilyenek most az Antarktiszon vannak. Ha folyamatos földi utánpótlással lehet életben maradni, viszont jövedelmező lesz az űrbiznisz, a tengeri fúrótornyokhoz hasonló ipari kolóniák megjelenése várható.

545955main mpcvstack full

A NASA egy gigantikus rakétával készül a missziókra, ez juttatja majd célba a korábban Orionnak nevezett, ma már csak Multi-Purpose Crew Vehicle (MPCV) néven ismert űrhajót. Ebben valószínűleg négytagú legénység utazhat több hónapos vagy annál is hosszabb küldetésekre. A NASA tervei közt szerepel egy aszteroida és végül a Mars megközelítése.

Az űrhajót úgy tervezték meg, hogy hajtóműve, hőpajzsa és irányítási rendszere folyamatosan frissíthető legyen, ha új technológiák jelennek meg. Az MPCV lakóterülete kilenc köbméteres, és tízszer biztonságosabb lesz vele a leszállás, mint a nyugdíjazott űrsiklókkal.