Félidőben a nemzeti klímaváltozási projekt

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia tavaly júliusban indította el klímaváltozással kapcsolatos programját, a VAHAVÁ-t (a mozaikszó a változás, hatás, válaszadás szavak kezdőbetűiből áll össze), amelynek keretein belül csütörtökön a 2004 nyarán zajló szélsőséges időjárási jelenségekről tartottak konferenciát.

Az idei nyár bővelkedett a szélsőséges esetekben

A konferencia megnyitóján Láng István akadémikus, a VAHAVA projekt vezetője elmondta, az előadások apropóját a három hónappal ezelőtti időjárási események szolgáltatták, amelyek során váratlan és meglehetősen szélsőséges klímajelenségek pusztítottak Magyarországon. A klímakutatók a fákat és házakat döntögető június eleji kőbányai tornádót követően döntöttek úgy, hogy részletesebb elemzés alá vetik a történéseket, megvizsgálják, hogy a nyári szélsőséges időjárási jelenségek milyen valószínűséggel, milyen előrejelezhetőséggel, milyen hatással vannak Magyarországra, milyen megelőzési lehetőségek vannak és hogyan képes reagálni minderre a magyar közmű- és katasztrófavédelmi szolgálat.

A VAHAVA megvalósíthatósága

Az elemzés eredménye Láng István szerint a VAHAVA programba is beilleszthető, amelynek célja, hogy a Kárpát-medence területén számba vegye a felmelegedés gazdasági következményeit, az aszálykároktól a hõmérséklet-ingadozások miatt kialakuló betegségek gyógyításának költségéig. A VAHAVA végsõ célja, hogy az országgyűléssel elfogadtasson egy nemzeti éghajlatváltozási stratégiát az elkövetkezendõ 25 évre, melynek feladata az lenne, hogy biztosítsa a feltételeket a megváltozott hõmérsékleti viszonyok közötti életben maradáshoz. Az akadémikus a konferencián azt mondta egy-két éven belül a Parlament elé kerülhet a nemzeti éghajlati program javaslata.

"A hazai döntéshozók körében fokozódik az érdeklődés az éghajlatváltozás okozta jelenségek és következmények mélyebb megismerésére és a cselekvési akciók kidolgozására és napjainkban mindenki sokkal fogékonyabbá vált az éghajlati jelenségekre" - fogalmazott az akadémikus. Láng elmondta, két lehetőség áll az Országgyűlés előtt a nemzeti klímaváltozási stratégia javaslatával kapcsolatos állásfoglalásra. Vagy egy önálló, új törvény születik, vagy - az akadémikus szerint valószínűbb forgatókönyv szerint - Országgyűlési határozatot hoznak egy hatéves Nemzeti Klíma Programról.

Ugyanakkor Láng professzor bizonyos szintű bizalmatlanságnak is hangot adott: "A következő egy-másfél év dönti el, van-e lehetőség magas szintű határozatra, illetve hogy milyen legyen a jellege és tartalma. Kérjük segítségüket és támogatásukat, hogy ne a legrosszabb variáns kerüljön előtérbe, vagyis az, hogy semmi sem történik az ígéreteken kívül" - zárta beszédét.

Iván, a hurrikán

Dr. Bukovics István, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának tábornoka szerint olyannyira előrehaladott a helyzet a klímaváltozásban, hogy már a hurrikánoknak szánt női nevek is elfogytak és a legújabbat, amely a Karib-tenger keleti határvidékén pusztít, a puritán Iván névre kellett keresztelni. "Egykor a tengerészeket érintette leginkább a hurrikánok jelenléte, ezért kezdték női nevekkel illetni a nagy erejű szeleket" - tette hozzá.

A klímaváltozás elleni védekezés lehetőségeiről Bukovics elmondta, az elmúlt pár évben a katasztrófavédelmi szervezetnek minden eddiginél több dolga akadt a váratlan és pusztító időjárási jelenségeknek köszönhetően. Bár a főigazgatóság eszköztárának nyolcvan százaléka tűzesetekre alkalmazható, a tüzek száma stagnál, azonban 2000 óta drámaian megnövekedett az úgynevezett műszaki mentések száma, 2004-ben pedig még a korábbi évekhez képest is megkétszereződött. Ezekben az esetekben döntően az időjárás okozta károk kezelésére, vihar- vagy vízpusztította helyszínekre, fakidőlés miatt vagy épületomláshoz hívják a katasztrófavédelmi igazgatóság embereit.