Hatezer éves nyílhegy Vésztőn

A kutatók, Gyucha Attila, a Békés megyei Munkácsy Mihály Múzeum régésze, és a Cincinnatiból érkezett William A. Parkinson vezetésével július eleje óta tárják fel Vésztő-Bikeri körzetében egy kora rézkori település maradványait. A régészek már a kutatások kezdeti szakaszában szenzációsnak mondható leletre bukkantak, egy tűz martalékává vált ház omladékában három, több mint hatezer éves csontból készült nyílhegyet találtak - mondta az Indexnek a Gyucha Attila. A 150-szer 70 méteres kutatási területen jelenleg 16 négyzetméteren folytatnak ásatásokat a régészek, szegedi egyetemistákkal együtt 9-14-en dolgoznak a területen. ,,Szerencsések voltunk" - jegyezte meg a kutatás vezetője, hiszen már az ásatás elején rábukkantak az egyedülálló leletre.

A vésztői csont nyílhegyek azért különlegesek, mert nemhogy a korábbi időszakokból, a neolitikumból, de a kora rézkorból sem találtak még nyílhegyeket, az pedig különösen értékes, hogy ezek csontból készültek. A feltárt települések a tiszapolgári kultúrához tartoznak. Ebből az időszakból Magyarországon eddig mindössze négy-öt házat, illetve házrészt fedeztek fel, így a Vésztőn eddig feltárt három ház, már több információt ígér, mint az eddig megismert településnyomok - vázolta a felfedezés jelentőségét Gyucha.

A kora rézkori - mintegy hatezer éves - tiszapolgári kultúra közösségei jóval kisebb településeken éltek, mint a neolitikum emberei. A korábbi időszakban nagy, hosszabb idei letelepedésre alkalmas lakódombok léteztek az Alföldön. Ezek azonban egy klímaváltozás következtében eltűntek és helyettük alakultak ki a néhány házból álló falvak - vázolta a vésztői kutatás településtörténeti vonatkozásait Raczky Pál, az ELTE Ős- és Koratörténeti Tanszékének vezetője. A kor emberei mobil életmódot folytatattak, pásztorkodással, marhatartással foglalkoztak. Gyucha szerint azonban ez a népesség sem változtatta nagyon sűrűn lakhelyét, de településeik nyomára eddig nem bukkantak Magyarországon.

A kutatás másik vezetője a Cincinnatiból érkezett régész, William A. Parkinson. Az amerikai kutató az észak-békési terület régészeti anyagából írta doktori disszertációját. A kapcsolat már 1997 óta tart, a vésztői feltárást most kezdték el. Parkinson nagyon elégedett a magyarországi viszonyokkal, úgy látja, hogy a régészeti kutatások szervezettsége sokkal jobb, mint az Egyesült Államokban.

Az ásatás finanszírozása is Parkinsonnak köszönhető, hiszen a kutató amerikai egyetemi alapítványi forrásból olyan támogatáshoz jutott, amely Magyarországon elképzelhetetlen - jegyzi meg Gyucha. A feltárás egyébként magyar támogatásban egyáltalán nem részesül, a magyar régész szerint hazánkban inkább akadályozzák munkájukat, semmint segítenék. Elismerően szólt azonban a vésztői önkormányzat támogatásáról, hiszen a település nyújtott segítséget a kutatóbázis kialakításához, és a falu általános iskolájában biztosítottak elhelyezést számukra.

Gyucha a további tervekről elmondta, hogy a várhatóan három éves kutatás során a teljes területet fel kívánják tárni. Ez idő- és persze pénzigényes vállalkozás, a régész azonban azt reméli, hogy a kezdeti sikerek nyomán magyar források is megnyílnak számukra. A feltárás során a kora rézkori település életét szeretnék megismerni, nemcsak az ottani épületekre, hanem az ott élők életmódjára is kíváncsiak, és elképzelhető, hogy a leletek értékes információkkal szolgálnak a termelési kultúrára vonatkozóan is.