További Tudomány cikkek
2008-ban megháromszorozódik az ISS laboratóriumainak száma – már ha minden jól megy, hiszen az európai űrügynökség, az ESA laboratóriumának, a Columbusnak az eredeti tervek szerint már idén karácsonyra fel kellett volna mennie. A több mint egymilliárd eurós kütyüt szállító Atlantis űrrepülőgép mikulásra tervezett startját az üzemanyagszint-jelző érzékelők hibája miatt jövőre halasztották. Az űrállomás második laboratóriuma így év elején kerülhet a helyére, a harmadik, a japán Kibo pedig év végére – utóbbi olyan hatalmas, hogy három űrrepülés kell az összerakásához. A tervek szerint az ISS személyzetét is hat főre növelik a jelenlegi háromról.
Meghalunk vagy megvilágosodunk
A tudományos élet legizgalmasabb vállalkozása 2008-ban vitathatatlanul a Large Hadron Collider, a világ legnagyobb, Genf mellett épülő részecskegyorsítója. A részecskefizikai kutatások európai szervezete, a CERN bábáskodásával készülő létesítményben májustól végeznek kísérleteket, amelyek leginkább abból fognak állni, hogy elektronjaiktól megfosztott atommagokat gyorsítanak fénysebesség-közeli sebességre, aztán ütköztetik őket egymással. Hogy ekkor mi fog történni, azt pontosan még nem tudják, de egy népszerű (és a szakemberek szerint alaptalan) félelem szerint olyan energiamennyiség szabadul fel, hogy fekete lyuk keletkezik, ami néhány perc alatt magába szippantja a Földet.
A paranoiára hajlamosoknak nem tett jót, hogy idén egy teszt során komoly üzemzavar volt a részecskegyorsítóban. A több mint nyolc kilométer átmérőjű LHC-ben zajló kísérletek egyébként az univerzum keletkezésének jobb megértését szolgálják, szóval a jó hír az, hogy ha nem halunk meg, valószínűleg megvilágosodunk.
Ha túléljük azt a pillanatot, amikor az LHC-ban ON-ba pöccintik a főkapcsolót, augusztus elsején ritka természeti jelenségben, teljes napfogyatkozásban gyönyörködhetünk. Már ha hajlandók vagyunk elutazni olyan festői vidékekre, mint Szibéria, Mongólia, Észak-Kanada vagy Kína, ugyanis csak egy, az ezek elett az országok felett húzódó keskeny sávban lehet majd látni, amint a Hold teljesen eltakarja a Napot. Magyarországon legközelebb 2081. szeptember 3-án láthatunk ilyesmit, de egy kis részleges napfogyatkozás nekünk is jut 2008-ban, szintén augusztus elsején.
Sehova sem vezető klímatárgyalások
A decemberben Balin zajló ENSZ-klímakonferencia utolsó előtti napján még arról volt szó, hogy az európai országok bojkottálják az Egyesült Államok hasonló rendezvényeit, ha Amerika nem fogadja el a célszámokat, de másnap már Európa engedett, és született egy kiherélt záródokumentum. Hasonlókra számítunk 2008-ban is: konkrét vállalásokkal szemben ígéretekre, az európai klímapolitikával szemben az Egyesült Államok és Kína gazdasági fejlődést szem előtt tartó látszatintézkedésekre, a fejlődő és a fejlett országok egymásra mutogatására.
A klímaváltozás veszélyei már túlmutatnak azon, hogy az ember télen nem tud hova menni síelni, de a gazdasági versenybe belefeledkezett ázsiai és amerikai nagyhatalmak még mindig nem akarják ezt észrevenni. Az egyetlen reménysugár a 2008-as amerikai elnökválasztás – a Bush-adminisztráció klímapolitikájánál csak jobb jöhet.
Felfedeznek egy korábban nem ismert dinoszauruszfajt
Erre az előrejelzésre akár nagyobb összegű fogadást is tennénk. A dinoszauruszfelfedezés ugyanis egyre gyakoribb, 2007-ben a szemfüles paleontológusok találtak olyat, ami sokfogú, olyat, ami minden korábbinál nagyobb, és olyat is, ami szárnyas és tollas. 2008-ban sem várhatunk mást, biztosan lesz új dinoszaurusz, a kérdés csak az, hogy milyen. Előrejelzésünk szerint Dél-Amerikában, Svájcban vagy Indiában lesz az újévi dínófelfedezés.
Legszomorúbb előrejelzésünk szerint élőhelyeik féktelen pusztítása és a legális vagy illegális kereskedelem miatt legalább egy faj kihal a huszonöt legveszélyeztetettebb főemlős közül.
A Főemlőskutatók Nemzetközi Szervezetének adataira hivatkozva azt jósoljuk, 2008 vagy az elefántcsontparti és ghánai vöröskolobusz, vagy a vietnami aranyfejű langur, vagy a hajnani gibbon, vagy a Srí Lanka-i karcsú lóri, vagy a szumátrai orangután, vagy a kameruni és nigériai gorilla, vagy a madagaszkári óriás bambuszmaki vesztét hozza. Bárcsak tévednénk.