Gömbvillám a laborban

A New Scientist című brit tudományos folyóirat online változata beszámolt arról, hogy valószínűleg megoldották a titokzatos fényjelenségek rejtélyét, mert a fizikusok viszonylag egyszerű eszközökkel olyan fénygolyókat tudtak előállítani, amelyek nagyon hasonlítottak a gömbvillámokhoz.

A pingponglabda nagyságú gömbök kék-fehér, vagy narancs-fehér színűek voltak, és mintegy nyolc másodpercig lebegtek a laboratóriumban. Ezzel százszor hosszabb volt az élettartamuk, mint a korábban mesterségesen előállított tűzgolyóké, vagyis elérték a korábban megfigyelt gömbvillámok átlagos élettartamát.

Szilíciumból

Antônio Pavo és Gerson Paiva a kísérletekkel azt a teóriát akarta bizonyítani, amely szerint a gömbvillámok egy normális villámcsapás után a föld felszínén keletkeznek. Más magyarázatok szerint a gömbök ionizált gázból, az úgynevezett plazmából állnak, de egyes vélemények azt tartják, hogy az ősrobbanás idejéből származó fekete lyukak. A brazil fizikusok egy olyan elméletet próbáltak ki a gyakorlatban, amely szerint a gömbvillámok akkor jönnek létre, amikor egy villám a föld kérgébe csapódik és a szilícium-oxidot szilíciumgőzzé változtatja. A lehűlő szilícium egy olyan aerosollá sűrűsödik, amely a felületén lévő töltések révén gömb alakúvá formálódik. A szilícium a levegőben lévő oxigénnel oxidálódik, és ez okozza a sugárzást.

Az elmélet ellenőrzésére a tudósok 0,3 milliméter vékony szilíciumszeleteket helyeztek el két elektróda között, amelyeket 140 amper erősségű árammal lőttek. Néhány másodperc múlva a kutatók az elektródákat félrecsúsztatták, mégpedig úgy, hogy közöttük folyamatosan áramlott az áram, vagyis egy úgynevezett elektromos fényív keletkezett. Amikor kisült, villám formájában távozott a feszültség, és a fényív izzó szilícium-darabkákat szórt szét, egyúttal pedig a régóta várt mesterséges gömbvillámokat is. Az egyik kutató, Pavo szerint a világító labdák szinte éltek, kis sugarakat szórtak szét, amelyek látszólag ide-oda lökdösték őket. A tűzgolyók hőmérséklete meghaladhatta az 1700 Celsius-fokot, legalábbis így becsülték a kutatók a színük alapján.

A brazil tudósok folytatni akarják a kísérleteket más anyagokkal is, amelyekből létrejöhetnek gömbvillámok - írta a New Scientist online.